Karl, a baszógép

Egy szép tavaszi napon hajóútra indultam. Budapestről a hajóállomásról indult a szárnyashajó Bécsbe. Egy barátom kísért el a hajóállomásra. Ott megreggeliztünk. Sonkás tojásrántottát ettünk, és gyümölcslevet ittunk. Aztán elérkezett a beszállás ideje. Elfoglaltam a helyemet. A hajó közepe táján ültem. Egyszer csak megjelent egy férfi.
– Hűha micsoda férfi! – volt első gondolatom. Kérdezte, hogy kérek-e valamit inni. Mondtam, hogy igen, egy pohár pezsgő nagyon jól esne. Hozta is a finom gyöngyöző pezsgőt. Aztán bemutatkoztunk egymásnak, és koccintottunk a megismerkedésünkre. Barna hajú, kék szemű, roma férfi volt. Ez a fajta összeállítás nagyon megfelel az én ízlésemnek. Kérdezte, hogy egyedül utazom-e, dikh, hova utazom, kihez utazom stb. Nagyon sok mindenről úgy beszélgettünk, mintha már régóta ismernénk egymást. Sok közös témánk akadt.

Valahogy úgy alakult, hogy csókolóztunk is az út vége felé. Nem is akárhogyan, hanem nagyon szenvedélyesen. Annyira férfias volt, nagyon tetszett nekem, ő is csak áradozott, hogy mennyire tetszem neki. Olyan jól összejöttünk, hogy Bécsbe érve telefonszámot cseréltünk. A hajóállomáson engem várt a barátnőm, és utaztunk tovább kocsival Salzburgba. Autóztunk végig Ausztria autópályáján. Isteni volt a nyitott tetejű autóban száguldani. Fújta a szél a hajunkat, simogatta az arcunkat.
Egy ilyen kellemes autóút után megérkeztünk Salzburgba. Ott vártak már bennünket a barátnőm szülei. Köszöntöttük egymást, aztán beinvitáltak a házba, és megkínáltak egy frissítő itallal, majd megmutatták a szobámat. Gyönyörű, tágas, nagyon kényelmes szoba volt. Helyére raktam a ruháimat a bőröndökből, aztán pihentem egy kicsit. Lassan közeledett az este. Vacsorához készülődtünk. Már vacsoráztunk, amikor csöngettek. Egy közelben lakó barát jött át, hogy meghívja a családot egy kerti partira.
Karlnak hívták a szomszédos férfit, aki egyedül élt, mint később megtudtam. Amikor megjelent az ajtóban, nekem elállt a lélegzetem, amikor ránéztem, annyira jóképű férfi volt. Bemutattak neki, és természetesen engem is meghívott a partira.

Ettől kezdve csak rá tudtam gondolni egész este, egész éjszaka. Elérkezett a kerti parti ideje. Alig vártam, hogy Karlt megpillantsam. De hamarosan ez is bekövetkezett. Megláttuk egymást, és nem tudtuk levenni a szemünket a másikról. Az a gyönyörű kék szeme teljesen megbabonázott. Egy aperitiffel fogadott bennünket. Azt mondta, nagyon örül, hogy ismét láthat. Én mondtam neki, hogy úgyszintén örülök, és nagyon megtisztelt a meghívással.
Azt mondta, ő van megtisztelve, hogy elfogadtam a meghívást. A kerti tisztáson, az asztalokon már elő volt készítve a grillezéshez minden földi jó. A bepácolt hússzeletek már várták, hogy a grillsütőre tegyük őket és megsülhessenek. Nyársra voltak húzva a húsos szalonnaszeletek, virsli, hagyma, paradicsom stb. És többféle saláta volt már elkészítve, ami arra várt, hogy megegyük őket.
Amikor minden megsült, mindenki nagyon jóízűen elfogyasztotta ami a tányérjára került. Aztán finom borokkal, martinival kínált bennünket a házigazda. Nagyon jó kedélyű kis társaság volt. Énekeltünk is a csillagos ég alatt. Táncra is perdültünk az este folyamán. A parti végeztével elmosogattunk, és helyére raktuk a kellékeket, amik szükségesek voltak a parti megrendezéséhez. Elköszöntünk a házigazdától. De ettől kezdve, én és Karl mindennap találkoztunk. Az utolsó előtti napon szintén meghívott engem a házába. Bementünk a nappaliba, ami egy nagy tágas helyiség volt egy szép, nagy kandallóval, amit imádok. Táncoltunk, és pezsgőt ittunk.

Egymáshoz bujtunk a halk, lágy zenére. És Karl teste az enyémhez simult, két kezébe fogta az arcomat, és csókolta, csókolta. Nagyon gyengéd volt, és milyen csodálatos. És egyszerűen őrjítő volt a teste, ahogy hozzám ért. És ismét csókolni kezdett, és én alámerültem az érzések örvényében. Ő tovább csókolta a nyakamat, a vállamat, és csókjai nedves nyomától újabb meg újabb borzongás futott végig a karjaimon, a gerincemen, és az ölemben az ágyékomnál. Úgy ízzott a testem, mint egy lávafolyam. Aztán odavitt a lábunk, lassan önkívületben a kandalló előtti színes, finom állatbőrökkel teli szőnyegre.
Karl lejjebb csúszott rajtam, és befészkelte magát a combjaim közé, nem a csípőjével hanem a derekával, miközben az ajka egyre lejjebb haladt a mély kivágásban, és fogával bontogatta szét a kapcsokat a blúzomon lassan kéjesen egyiket a másik után. Az én kezem sem maradt tétlen, felfedező útra indult mind a kettő. Ismerkedtek Karl bőrének simaságával, feszességével, vállának szélességével, nyakának izmaival és a hajával. Sikerült kibontania a melleimet, és olyan révülten nézte, hogy egy kissé zavarba estem, és elképedve néztem, hogy a két mellem közé temeti az arcát, és lassan ide-oda forgatja, hogy egyaránt illethesse ajkával mind a kettőt. Dédelgette, cirógatta, csókolgatta, harapdálta őket szünet nélkül, kitartóan.

Ez az érzéki ostrom, amelyet csak fokozott az ágyékomnak feszülő kemény férficsípő, olyan közel sodort a szakadékhoz, hogy úgy éreztem a legenyhébb lökésre lezuhanok. Karl ezzel tisztában volt. Tudta, melyek a legérzékenyebb pontok, és hogyan lehet a végsőkig fokozni a gyönyört. Ajka visszatért az ajkaimra, megpróbált könnyed kis csókokkal lecsillapítani, amíg lehántja rólam a maradék fehérneműt, de engem már nem lehetett feltartóztatni. Olyan követelődző és szenvedélyes voltam, hogy én húztam magamra a férfit. Már nem tudtam várni, a kéjtől reszketve megemeltem a csípőmet, és Karl férfiassága magától rátalált a helyére, máris benne volt a számára csodálatos, nedves forróságban, a hihetetlenül szoros gyűrűben, ahogy ő mondta, és mozgatta a hímvesszejét ki-be a pinámban.
Elölről, hátulról baszott. Közben kivette, és én a számba vettem, szoptam kéjesen a nagy, meredező farkát. Aztán ismét visszadugta a pinámba, és húzogatta ki-be, de olyan finoman, és én nemsokára eljutottam a gyönyör csúcsára , de olyan beteljesedéssel, mint eddigi életemben még soha. Lüktetett a vérem, és ekkor még mélyebben hatolt belém, és a következő pillanatban ő is elérkezett a csúcsra. Pihentünk egy kicsit a kandalló tüzének melegénél és fényénél. Simogattuk, becézgettük egymást, és arról beszéltünk, hogy milyen hálásak vagyunk a sorsnak, hogy így találkoztunk. Aztán ismét kezdett felizzani bennünk a vágy a másik iránt. Karl ágyéka megfeszült, és én borzongtam a gyönyörűségtől.

Magához szorított, és én úgy éreztem, hogy összeroppanok. A mennyeien érzéki száj izgató játékot kezdett az enyémen. Fickándozó, bujkáló nyelve az enyémet is kutakodásra késztette. És kutakodtam is, de milyen boldogan. Karl csókjai puhán érintették a nyakamat, majd ravaszul lesiklottak a mellemre, és már úgy perzselt a vágy, hogy alig bírtam tartóztatni magam, hogy ismét magamra húzzam Karlt. Ő minden porcikámat csókokkal becézte, barangoló ujjainak érintése már a végsőkig felizgatott. Úgy dédelgetett kezével, szájával, hogy már azt hittem sikoltani fogok a gyönyörűségtől. Végül Karl ismét belém hatolt, de most egészen másképp, lassan és végtelen gyöngédséggel. Majd oldalra fordultunk, úgy folytattuk ezt a kéjes, csodálatos, fantasztikusan jó baszást. Aztán föltérdelt, felemelte a csípőmet s így keféltünk tovább, ami csodálatos volt. S ezúttal, ami maga volt a tökély együtt jutottunk el az önkívületig. Engem elárult a légzésem, az ujjaim, amelyek a hajába markoltak, elárult az ívbehajló hátam, a vonaglásaim, és a két combomnak erős szorítása a derekán. Ő pedig kéjesen feljajdult többször is a csúcsra érés pillanatában. Akkor úgy éreztem, hogy Karlhoz fogható férfi nincs a világon.