SM Karcsival

A nő belépett az elsötétített irodába. A pszichiátere így akart találkozni vele, nem értette, hogy miért.
A férfi, akinek csak a körvonalait látta egy széken ült a terem közepén.
– Jó napot doktor úr – üdvözölte őt Jessica.
A férfi biccentett a fejével, így üdvözölve őt.
– Miért akarta, hogy így találkozzunk? – kérdezte, mialatt leült a férfival szembe lévő székre.
– Miért hívott fel engem, mi történt önnel? – tette fel a kérdést a férfi.
Azonnal feltűnt, hogy a doktor hangja valahogy más. Nem olyan, amilyen szokott lenni.
– Miért ilyen fura a hangja, doktor Klein?
A férfi megköszörülte a torkát.
– Egy kicsit megfáztam – feleltem. – Ne törődjön a hangommal. Kérem mondja el, hogy miért telefonált nekem?
– Doktor úr erről nekem nagyon nehéz beszélnem.
– Azért próbálja meg, én mindenben segítek magának.
A nő nagyot nyelt, aztán beszélni kezdett.
– Három évvel ezelőtt megismerkedtem egy jóképű férfival. Magas volt, kék szemű, pont olyan, amilyen nekem tetszik. Nagyon sűrűn találkoztunk, végül járni kezdtünk egymással. 3 hónap jegyben járás után összeházasodtunk. Az esküvőt szűk családi körben tartottuk egy kis kápolnában. Nagyon boldogunk voltunk. Karcsi annyira aranyos volt. A nászutunkat Karcsi nyaralójában töltöttük. Itt történt meg az első szexuális élményem is. Még soha sem voltam senkivel – jelentettem ki, mielőtt megtörtént volna a dolog.
– Az nem baj – felelte Karcsi. – Tudok egy dolgot, amitől izgalmasabbá válik az egész.
– Tényleg, mi az? – kérdeztem.
Odahajolt hozzám, és a fülembe suttogott.
– Ha madzaggal kikötnélek – mikor csináljuk, sokkal jobb lenne, hidd el – mondta.
Nagyon furcsálltam az ötletet.
– Biztos, hogy ez hatásos? – kérdeztem.
– Egészen biztos – felelte.
– Rendben van – egyeztem bele. – Azt szeretném, hogy az első alkalom élvezetes legyen, és ha így az lesz, akkor csináljuk így.

– Hamarosan elkezdődött. Karcsi mind két kezemet, és mind két lábamat az ágyhoz kötözte egy jó erős madzaggal. Ott feküdtem meztelenül, teljesen kiszolgáltatottan. Karcsi azt csinálhatott velem, amit csak akart. Levetkőzött, majd felmászott az ágyra. Belém hatolt, én pedig percek alatt elélveztem. Életem első szexuális élményem nagyon tökéletesre sikerült. Ezek után a férjem már mindig így akarta csinálni, valami féle mániájává vált, ha kikötözhetett engem az ágyhoz. Nekem azonban nem volt kedvem ehhez. Amikor ezt közöltem vele pofon vágott.
– Te hálátlan szajha – üvöltötte – nem akarod azt, amit én mondok? Neked az lenne a dolgod, hogy mindenben kiszolgálj engem.
Ez után még egyszer, teljes erejét beleadva, megütött. Én a földre zuhantam. Ő rám vetette magát, széttépte a blúzomat.
Ekkor Jessica hangja megbicsaklott, nem tudta folytatni a történetet.
– Elnézést, de annyira nehéz erről beszélnem.
– Semmi baj – felelte a férfi –, én megértem.
Egy-két perc szünet következett, aztán a nő ismét belefogott a mesélésbe.
– Ott a hálószoba padlóján megerőszakolt – mondta.
– Ezt megérdemelted – szólalt meg Karcsi, miután végzett. – Így jár az, aki ellenkezik velem. Remélem, hogy most ezt örökre megtanultad.

– Még jóval az után is, hogy a férjem kiment a szobából én összegömbölyödve feküdtem a hálószoba padlóján. Zokogtam, szemeimből patak szerűen ömlöttek a könnyek.
Most biztosan azt hiszi, hogy ezek után minden jobbra fordult. Azonban egyáltalán nem ez történt. Az életem az eddigieknél is tragikusabb fordulatot vett. Olyan voltam a saját házamban, mint egy rabszolga. Mindent, amit Karcsi mondott nekem végre kellett hajtani.

– Ha nem teszed meg, tudod, hogy mi következik – jelentette ki.
Tudtam, hogy mit fog tenni. Biztos voltam benne, hogy nagyon megjárnám, ha nem azt teszem, amire ő utasít. Élő játékszer lettem a kezében. Minden egyes nap ki kellet elégítenem a szexuális étvágyát. Volt olyan is, amikor napi két, vagy három alkalommal is meg kellett tennem. Egyszer megelégeltem a dolgot és nemet mondtam neki. Bárcsak ne tettem volna. Olyan szörnyűségeket éltem át, amit a legnagyobb ellenségnek sem kívánnék.
Megragadott, és a kamrába vitt.

– Úgy látom, hogy nem tanultál a leckéből – mondta és a földre lökött. – Ami most következik, azt soha nem fogod elfelejteni, ezt garantálom.
Levette nadrágjának az övét, és a markába szorította azt.
– Most megtanulod, hogy ne húzz ujjat velem.
Feltolta rajtam a pólót, majd lesújtott, én felkiáltottam. Legalább 10 alkalommal csapott le az övével, majd abbahagyta.
– Ezt megérdemelted – mondta, majd megfordult. Hallottam, hogy becsukódik a kamra ajtaja.
Nagyon sírtam, a sérülések, amelyeket Karcsi öve okozott rettentően fájtak. Az egész hátam lüktetett. Nem volt annyi erőm sem, hogy feltoljam magam. Valahányszor ezzel próbálkoztam visszazuhantam a földre. Látszott, hogy Karcsi teljesen megharagudott rám. Még rosszabbul bánt velem, mint előtte.
Egyik nap este karon ragadott, és kivitt a hátsó kertbe.
– Miért hoztál ki ide? – kérdeztem.
– Vetkőzz – kiáltott rám.
– Micsoda? – kérdeztem meglepődve.
– Jól hallottad, vetkőzz.
– Mennyire? – kérdeztem ijedten.
– Bugyira – válaszolta.
Nyeltem egy nagyot. Tudtam, ha nem teszem meg, akkor Karcsi bántani fog, ezért vetkőzni kezdtem. Hamarosan már ott álltam az udvar közepén egy szál bugyiban. Elég hűvös volt, nagyon fáztam.
– Ereszkedj négykézlábra – mondta a férjem.
– Mit akarsz csinálni velem? – kérdeztem rettegve. Szemeimben könnycseppek jelentek meg.
– Ne aggódj drágám, nem fog fájni.
Leereszkedtem, olyan látványt nyújthattam, mint egy kutya.
– Menj oda a kutyaházhoz.
Az udvaron egy kutyaház állt. Soha nem volt lakója, Karcsi azért építette, mert úgy volt, hogy veszünk majd egy kutyát.
Négykézláb odamásztam az ólhoz. Karcsi felemelte a földön heverő nyakörvet, és elindult felém.
– Mit akarsz azzal? – kérdeztem.
– Ne félj, nem lesz semmi baj.

Az jutott az eszembe, hogy hirtelen felugrok a földről, és rohanni kezdek, de még mielőtt ezt megtehettem volna, addigra Karcsi már ott állt mellettem. A következő pillanatban már a nyakörv a nyakamon volt. Tulajdon férjem kikötött, mint egy kutyát.
– Jól van édesem – mondta Karcsi, és megsimogatta fejem – őrizd szépen a házat, ha valakit látsz akkor ugass.
– Te szemét, mocskos állat – kiáltottam.
– Állat? Ugyan már, nem én vagyok egy lánchoz verve – mondta.
– Te szemét – kiáltottam, és elkezdtem négykézláb felé futni. Úgy gondoltam, ha már ki vagyok kötve, mint egy kutya, akkor viselkedjek is úgy. Vicsorogva rohantam felé, teljes erőmből neki akartam rohanni. Már majdnem elértem őt, amikor a lánc visszarántott, a földre zuhantam. A nyakörv egy sebet ejtett a nyakamon, amelyből kiserkent a vérem.
– Na látod, így jár az, aki megpróbál nem szót fogadni nekem.
– Te rohadék, dögölj meg – ordítottam feléje.
Megfordult- és egy szó nélkül megindult vissza a házba. Magamra maradtam. Akaratlanul sírni kezdtem. Úgy ömlöttek a könnyeim, mint ha egy folyó áradt volna meg.
Egy pár perc múlva megjelent Karcsi és ez tálat hozott felém. Odalépett hozzám, és letette a földre a tálkát, amiben víz volt.
– Tessék – mondta –, hoztam neked vizet, fogyaszd egészséggel.

Minden lecsendesedett, minden sötétbe borult. Nyugodtság töltötte meg a tájat. Egyedül csak én voltam nyugtalan. Hallottam valahol a távolban egy kutya fájdalmas nyüszítését. Elgondolkoztam, vajon mi történhet szegénnyel. Bizonyára neki is van egy gazdája, aki veri őt. Valahogy azonosulni tudtam vele. Bele éltem magam a helyzetébe. Elképzeltem, ahogy egy fához van kikötve, ott áll fölötte a gazdája és éppen valamilyen eszköz segítségével kínozza szegény párát.
Lefeküdtem a fűre, és megpróbáltam elaludni. Összegömbölyödve feküdtem a földön, nem tudtam elaludni. Csak arra tudtam gondolni, hogy valahogyan el kell menekülnöm abból a házból. Végül azonban mégis legyőzött az álmosság, elaludtam.
Mikor felébredtem megláttam Karcsi-t. Ott állt mellettem, és nézett engem.
– Jó reggelt édesem, jól aludtál?
Odalépett hozzám, majd levette rólam a nyakörvet.
– Most már szabad vagy – mondta. – Nem hittem volna, hogy kibírod az estét üvöltés nélkül.

Ez után olyat tettem, amit nem hittem volna, hogy valaha is megteszek. A lábamat előre lendítettem, és gyomron találtam őt. Mind két kezét a fájópontra helyezte, majd eltorzult arccal a földre rogyott. Ekkor felugrottam a földről, és ahogyan csak bírtam rohanni kezdtem a ház felé. Amikor egy pillanat erejéig hátra fordítottam a fejem láttam, hogy a férjem feltápászkodik a földről, és összegörnyedve elindul utánam. Berohantam az ajtón, és hangosan becsaptam magam mögött. Felrohantam a lépcsőn, be a hálószobába. Kerestem valami ruhát, amit magamra kaptam. Az volt a tervem, hogy elmegyek valahová, ahol a férjem soha nem talál majd rám. SM Karcsival részletei…

Angelika-lika

– Jó napot, Ön Angelika?- kérdezte az ajtón kilépve egy elegáns, fiatal férfi.
– Igen- biccentett a lány.
– A vendéglátója már várja. Engem kért meg, hogy kísérjem el hozzá, kérem, kövessen. A táskáját elkérhetem?
– Köszönöm.- mosolyogta a lány, és átadta a kis utazótáskát a férfinak. Csillogás, márvány, meleg fények és meleg színek mindenütt. Kusza folyosók, lift. Angi picit megszédült a szokatlan helyzettől. Egy vadidegen férfihez érkezik, azt sem tudja, hogy néz ki az illető, csak annyit tudott, hogy nagyon- nagyon tetszik neki a stílusa. Úgy volt vele, hogy a személyes találkozáskor még mindig mondhat nemet…
– Parancsoljon.- nyitotta ki előtte egy szoba ajtaját a hotel alkalmazottja és visszaadta a táskát.
– Köszönöm a segítséget.- szólt Angi és belépett a szobába. Automatikusan húzta be maga után az ajtót és csak amikor már bezárta és megfordult, akkor vette észre, hogy a szoba el van sötétítve. Csupán néhány mécses adott bizonytalan fényt, leginkább az ajtó környékét világítva meg. A szoba közepén hatalmas fotelben egy férfi sziluettjét vélte felfedezni.
– Jó napot- köszönt Angelika és nyelt is egy nagyot. Fogalma sem volt, mi ilyenkor a helyes magatartás, mit mondhat, mit nem, mit kellene tennie. A férfi azonban nem hagyta őt sokáig kétségben.
– Szia. Örülök, hogy megérkeztél. Pontos vagy, ez nagy erény. Dobd le a táskát ott a folyosón és állj a mécsesek elé, lássam, mit vettél föl. Angelika-lika részletei…

Feri bácsi a feleségemet dugja

Az eset friss házasként esett meg velünk. Vidéki városban élünk, családi házas környéken, ahol a szomszédok elég közel laknak egymáshoz, és az emberek sokszor – akaratlanul is – meglesik egymást.

Kertszomszédom Feri bácsi – egyébként nagyon rendes, jószívű, ötvenes éveiben járó, életerős férfi – sokszor adott nekünk a kertjében termett különböző gyümölcsökből, zöldségfélékből, mivel a mi telkünk nagyon kicsi, és konyhakerti növényeknek sajnos már nem jutott hely. Egyetlen feltétele volt csupán, mégpedig az, hogy én, vagy a feleségem menjen át, és szedje le, ami kell nekünk. Nejem(Csilla) akkor 23 éves volt, nagyon csinos, karcsú, igen formás idomokkal megáldott és kicsit kacér, szóval igazi NŐ, akin minden férfinek megakadt a szeme. A szomszéd sem volt kivétel…

Aznap igen forró májusi szombat volt – ilyenkor Csilla otthon(sem) viselt semmit a kis miniruci alatt -, Feri bácsi átszólt, nem kellene-e ropogós cseresznye, van bőven a hatalmas fán, csak szedni kell! Én a tetőtéri szobában olvasgattam, nem sok kedvem volt fára mászni, hát szóltam Csillának, hogy menjen át, és szedjen belőle egy kosárral.
– Jó, akkor átmegyek! – szólt, és pár perc múlva hallottam, hogy csapódik az ajtó mögötte. Észre sem vettem, mennyi idő múlt el közben mivel nagyon lekötötte a figyelmemet a könyv, így amikor ránéztem az órámra, meglepett, hogy már fél órája átment a szomszédba Csilla…

A tetőtéri ablakból szép a kilátás a környező kertekre, házakra. Gondoltam átnézek Feri bácsiékhoz, mivel a szóban forgócseresznyefára gyönyörűen rálátni tőlünk. Így is tettem, és láttam, hogy a fához támasztva áll a kettes létra, a lombok között pedig átszűrődött Csilla színes ruhája, de mivel elég messze volt, szabad szemmel ennél többet nem láttam. Szaladtam hát és felkaptam nagy teljesítményű katonai távcsövemet, és a szememhez emeltem, a létrára fókuszálva. Így már sokkal jobb volt, olyan közel hozta a fát, mintha karnyújtásnyira lett volna. Egészen aprólékosan be lehetett látni a lombok közé, és bár sok minden takarásban maradt, a lényeg az orrom előtt játszódott le… Feri bácsi a feleségemet dugja részletei…

A póráz

Csendes délután van lakásomon vagyok, a gondolataim mindenen járnak, kicsit unatkozom. Csöngetnek, lassan kimegyek, a kapuban Ági, váratlanul jött már régen volt nálam egy szép kis bögyös tyúk. Beengedem, kérdezem, mi járatban, közben bemegyünk, látom rajta, akar valamit, mosolyog, hoztam neked valamit, mondja, a nála lévő táskát adja oda a kezembe, nézd meg. Kinyitom, érdekes dolgok vannak benne kötelek, bilincsek, csipeszek, vibrátorok. Nem volt nehéz, kérdezem tőle, sok mindent hoztál. Te akarod használni ezeket? Vagy nekem hoztad? Használjuk közösen, jó?

Elkezdet cirógatni, majd a nadrágomat kezdte el kigombolni és a farkamat a szájába vette hagyta, hogy levegyem a blúzát, nem volt rajta melltartó. Most egy kicsit megállt, kérte, vetkőzzem le, Ő is ledobta nadrágját, ott voltunk meztelenül mindketten. Kivette a táskájából a bilincseket, kezembe adta kiválasztottam egyet, a csuklójára tettem a háta mögött, majd kötéllel kezét hátul felhúzva egy csomóval az ajtóba szorítottam, így előre hajolt, a merev farkamat a szájába nyomtam, szopjad, mondtam szigorúan, szopott mind egy szivattyú. A póráz részletei…

A perverz főbérlő asszony

Az idén érettségiztem, főiskolára meg csak úgy tudtam menni, ha sikerül, albérletet szereznem. Nem mondom a város nevét, nehogy reklámnak tűnjön, elég az hozzá, hogy sikerült. Méghozzá, nem is akárhol! Egy nálam, jó pár évvel idősebb, elvált, az én meglátásom szerint”bomba”nőnél. Csodálkoztam is, hogy egy ilyen jó nő, hogy-hogy egyedül van. Azt mondják, a maga szemszögéből mindenkinek igaza van, ő szerinte, a férje volt a hibás, ugyanis összeállt egy másik nővel. Történt, hogy egyik alkalommal, valamit, otthon hagytam, majd egy jó óra múlva visszamentem érte. Könnyen bementem, hisz volt kulcsom. Igen ám, de az emeletről, furcsa hangokat hallottam. Gondoltam, megnézem, holott az én szállásom, a földszinten volt.

Amint felértem, látom ám, hogy ahonnan a kéjes hangok jönnek, az ajtó, majdnem félig nyitva van. Gondoltam, belesek!Hát, mit látok?! A főbérlőasszony egy hapsin ülve “lovagolva” szeretkezik, és közben kéjesen nyög. Mivel, az ajtóval szembenézve ült, nem kerülhette el a figyelmét, hogy nézem őket. Rám nézett, hirtelen, ösztönösen el akarta takarni a melleit, de aztán szép nyugodtan leengedte a kezeit, elém tárva a gyönyörű melleit. Persze, a szeretkezést nem, hagyta abba, és úgy vettem észre, mintha tetszene is neki, hogy nézem. A nézéseink még egy párszor “találkoztak”, mikor a pillantása a nadrágomra esett, szinte elmosolyodott. Ugyanis, láthatóan igencsak meredezett a szerszámom, jobbnak is láttam, ha”lelépek”. Este, egy kis hálóingbe kopogtatott be, -piszokul jól nézett ki-, az ajtó félfának támaszkodva kérdezte?
– Tetszett a műsor amit láttál? Remélem, tisztába vagy vele, hogy én sem vagyok fából, nekem is jár a jó.
– Én, nem akartam megzavarni, vagy kellemetlenséget okozni, De azért meg kell, hogy mondjam, elég jó teste van. Szerintem, nagy barom volt a férje, hogy elhagyta.
– Na, tisztázzunk valamit! Te, engem ne magázz. És, ha már így alakult, szeretnélek megkérni, hogy néha legyél a kísérőm, ha néha elmegyek a strandra. Egyébként, van barátnőd?
– Igen, annyi idős, mint én. Miért?
– És az ő mellei is vannak ilyenek?! – Ezzel, hirtelen szétnyitotta a köntösét, és ott állt teljesen meztelen. Persze én elvörösödtem és nagyot nyeltem, ő meg felkacagott.
– Na, mi van? Ennyire rémisztő vagyok?
– Nem, csak váratlanul ért a hogy is mondjam, a látvány!
– Csak nem ijedtél meg? Látod, ezeket a melleket. Nem mű csöcsök, hanem igaziak. Ha nem hiszed, gyere, győződj meg.
Tétovázva felálltam, a farkam úgy állt, hogy majd le törött. ő ezt látva, még nagyobb mosolygásba tört ki. Megmarkoltam a melleit, nagyon jó érzés volt. A perverz főbérlő asszony részletei…