Néztem a frissen megvetett hófehér ágyat a szoba közepén. Apád, – aki még csak néhány órája volt a férjem – a szélén ült és immáron ingben, hosszú szárú éjjeli nadrágban várt rám. Tudtam mi a kötelességem. Anyám elmondta épp elégszer. Lefeküdni a hátamra, lábaimat széttenni, és nem ellenkezni. Hogy mi…