Egy esős, őszi napon intett le a fekete hajú hölgy. Természetesen azonnal megálltam neki. Elmondta, hogy nem messze lakik. Gyalog, pár utcányira, de nagyon átázott a ruhája, mert ernyő nélkül indult el otthonról. Az átázott, alakjára tapadt ruha igazolta állítását. Azonnal szimpatikusnak tűnt, ám nem csak nekem, hanem tábornokomnak is,…