Érzéki szeretkezés
Lilla hatalmasat sóhajtott, ahogy Péter átölelte. Lehunyta szemét, és hagyta, hogy Péter belecsókoljon a nyakába, ám ezúttal nem tolta el magától, mint egyszer régebben.
A kezében szorongatott ruhadarabokat hagyta a földre esni, és csak ölelte Pétert, élvezte, hogy ujjai immár szabadon, büntetlenül simogathatják a férfit. Ajkaik egymásra találtak, és a szenvedélyes, forró csók a maradék józan eszüknek is utat mutatott. Péter Lilla szemébe nézett, és elkezdte kioldani hátul-megkötős kardigánjának övét. A lány kibújt a piros kardigánból, és körülnézett, hova rakja le. Elfordult egy pillanatra, hogy a fotel karfájára dobja a kardigánt, de Péter máris mögé került, hátulról ölelve át, mint aki egy percet sem bír ki kedvesének érintése nélkül.
Lilla felé fordult, és mosolyogva a szemébe nézett: – Szeretlek Péter!- Péter tudta, hogy Lillátől ezt rajta kívül senki nem hallhatta még őszintén, és ez még értékesebbé tette számára a szavait. Igyekezett komolyabb képet vágni, de a boldogság, hogy itt lehet Lillanel a karjaiban, nem eresztette el a mosolyt az arcáról. – Én is szeretlek! Teljes szívemből szeretlek, mióta csak megláttalak.- Egymásra nevettek, Péter pedig újra megcsókolta.
Lilla átkarolta a nyakát, és visszacsókolta a férfit. Kezei végigsimították a vállait, a lapockáit, a hátát, majd hagyta magát egészen közel húzni. Péter keze a lány derekán próbált utat találni a fehér felső alá, s mikor sikerült becsúsznia, Péter megborzongott Lilla bársonyos bőrének érintésétől. Lilla gyorsan kibújt a blúz ujjaiból, Péter pedig átemelte fején a felsőt, és a fotelbe hajította. Lilla homlokát Péter mellkasának döntötte, ám a férfiban buzgó energia nem bírta sokáig a mozdulatlanságot, és kezével már a szoknya gombjával küzdött, majd a cipzárt is lehúzta, Lilla pedig kilépett a szoknyájából, s egyúttal cipőit is lerúgta.
Péter lehajolt, és karjába kapta a lányt. Törékeny testének felemelése igazán nem okozott gondot. S miközben a karjában tartotta, újabb csókokkal rohamozta, és az ágyhoz vitte őt. Óvatosan lerakta, és leült mellé. Ekkor vette észre, hogy miközben felemelte a lányt a törülköző is leesett róla, de ez most a legkevésbé sem érdekelte. Lilla mellé könyökölt, és mosolygós szemekkel nézték egymást. Megsimogatta a lány arcát, aki kinyújtotta karját, és magához húzta. Egy szenvedélyes csók közben kerültek egymáshoz egyre közelebb és közelebb…
Lilla az öleléstől megrészegülten csókolta, simogatta Pétert. Szerelme sosem érzett szenvedélybe sodorta. Eddigi titkolt, beteljesületlen szerelmük alatt nem is sejtette, hogy mennyire vágyott már Péterrel lenni. Péteren eluralkodott a vágy. Remegő kézzel kapcsolta ki a lány melltartóját, és közben Lilla tekintetét kereste.
Szerelmes, bátorító tekintetétől feltüzelten csókolta végig a lány selymes bőrét. Végigjárta a nyakát, a vállát, majd lefele indult a köldöke irányába. Lilla ekkor megállította, és hozzáhajolt, hogy megcsókolja. A csók közben Péter visszadöntötte a párnára, és míg egyik könyökén támaszkodva csókolta, Lilla ügyesen kibúj a maradék alsóneműjéből is. Péter arca, még egy árnyalattal vörösebb lett, ahogy meglátta maga mellett a lányt teljes szépségében.
Szemével és kezével egyaránt végigsimította a vállától a csípőjéig. Lilla élvezte az áhítatot, amellyel a férfi nézett rá. Péter érezte Lilla kezét a tarkóján, majd az állán, ahogy a lány maga felé fordította az arcát. A szemébe nézett, és bár nem volt sok tapasztalata az ilyesmiben, Lilla tekintete egyértelmű volt, és határozott.
Péter mély levegőt vett, és a legnagyobb óvatossággal adta át magát a gyönyörnek, melyet oly rég nélkülözött életéből. Lillát olyan érzések kerítették hatalmába, melyeknek létezését eddig csak sejtette. Szenvedélyük elragadta, és csak kettejük boldogsága létezett számára.
Az összhang, amellyel testük és lelkük összekapcsolódott, nem hagyott kétséget érzelmeik felől.
Péter minden érzékével a lányt figyelte. A látványa, az érintése, a hangja és az illata külön-külön is elég izgatóan hatottak rá, de együtt olyan bódulatba taszították, amelyet eddig elképzelni sem tudott. Lilla jelzései, karjának szorítása éreztették vele, a lányban feltörő érzelmeket. Lilla érezte a közelgő beteljesülést, ezért megragadta Péter csípőjét, és maga kezdte irányítani a férfi mozgását. Péter kábultan követte az egyre gyorsuló tempót kívánó lány mozdulatait. Lilla egy utolsót szorított rajta, majd kimerülten hanyatlott hátra. Péter lassítani akart, ahogy érezte, hogy Lilla testén apró borzongások futnak végig, de teste nem engedelmeskedett neki. Vágya erősebb volt az akaratánál, a természet követelte jussát, ő pedig behunyta szemét és alávetette magát az ősi törvénynek. Az érzés, amely egész lényét átjárta, olyan volt, hogy a csodálatos szó, csak halványan tükrözte jelentését. Lilla szerelmesen tekintett fel a férfira. Látta, ahogy átéli az édes kínt, érezte az energiák hullámait amint magasra csapnak, majd lassan elülnek a férfi testében.
Péter kinyitotta a szemét, és kedvese derűs arcára nézett. Elmosolyodott, és megcsókolta Lillát. Melléheveredett, magukra húzták Lilla virágmintás ágytakaróját, és percekig csak nézték egymást mosolyogva. Péter mozdult előbb, és hátrasimított Lilla hajából egy fürtöt. –Szeretlek!- mondta, és megcsókolta ajkait. Lilla lelke zsongott a boldogságtól, arca ragyogott, ahogy a vallomást hallgatta. A takaró alatt megkereste Péter kezét, megfogta, és azt mondta: -Én is szeretlek Téged. Ne haragudj, ha néha undok voltam veled. Nem voltam teljesen tisztában az érzéseimmel…- Péter elmosolyodott, és közelebb húzta a lányt. –Lilla! Soha nem tudnék rád haragudni!- Lilla mosolyogva hajtotta fejét Péter mellkasára.
