Tina, a pinatanárnő

– Szia – nyitott mosolyogva ajtót Tina. Már várta a fiút. Ahogy kissé zavartan álldogált a teraszon, egyszeriben a saját fiára emlékeztette, és ettől melegség öntötte el. – Gyere be – invitálta, félreállva kicsit, kezével a nappali felé intve. – Köszönöm – mormogta halkan a fiú, és sietve lépte át a küszöböt. A lakásban jóleső meleg fogadta, ezért egyből a kabátjához nyúlt, hogy kigombolja, de nem bújt ki belőle, amíg Tina a fogasra nem mutatott. – Tedd csak oda – mondta, és nem tudta abbahagyni a mosolygást, ahogy figyelte a fiú tétova, kicsit kapkodó mozdulatait. Szemlátomást zavarban volt, és nem csak a kinti hidegtől pirosodott az arca. Lassan kihámozta magát a kabátból, felakasztotta a helyére, és körülnézett a lakásban. Tina mindig is büszke volt a berendezésre, kezdve már a tágas és világos előtéren, ami barátságos hangulatot és melegséget árasztott.

Tina próbálta a modernitást ötvözni a kényelemmel és az otthonossággal, amikor kiválasztotta a bútorokat, a dísztárgyakat, a szőnyegeket és a falburkolatot, és minden betérő arcán úgy látta, hogy ez igazán jól sikerült. – Gyere csak, térj beljebb – mondta kedvesen, és maga is elindult a nappali felé, ahol az üvegasztal mellett vonzóan süppedős, puha bőrfotelek és egy kanapé várta, hogy helyet foglaljanak rajta. Kissé bűntudata volt, amiért szánt szándékkal ilyen hivalkodó ruhát vett fel, de nem tudott ellenállni a kísértésnek, hogy játszadozzon kicsit. Sokszor látta már a fiú elbambuló tekintetén az osztályban, hogy tetszik neki, és bár tudta, hogy ez nem helyén való, azért jólesően simogatta az önérzetét. Hiába volt sokkal idősebb, érezte, hogy még nagyon is jól néz ki, és szeretett tetszeni a férfiaknak. Mindig felizgatta, ha fiatalabb pasik bámulták meg, szerette érezni a vágyat, amit kelt bennük, elismerő és csodáló tekintetük pedig olyan energiákkal töltötte fel, amire szüksége volt, hogy igazi nőnek érezze magát. Ahogy előre engedte a fiút a nappali ajtajában, mosolyogva megigazította fehér blúzát, amin hanyag módon elmulasztotta begombolni a felső három gombot, és sötét színű, feszes szoknyáját, ami hamar felcsúszott a combján, ha nem figyelt, vagy óvatlan mozdulatokat tett. – Ülj csak le – mutatott a kanapé felé egy hanyag és laza mozdulattal, hangjában pedig vidámság és melegség csendült. Nem akart túlzásba esni, csupán annyi volt a szándéka, hogy kissé zavarba ejtse a fiút és megmozgassa a fantáziáját, de távol állt tőle, hogy kellemetlen helyzetbe hozza. Annál amúgy is sokkal jobban kedvelte, sem hogy ilyen eszközökkel rossz érzéseket akarjon benne kelteni. De amint a fiú leült a kanapéra, elhelyezkedett, és ő tétován megállt mellette, felnézett rá csillogóan sötétkék szemeivel, és Tina rögvest megérezte azt az ártatlan tiszteletet és odaadást, amit sikerült benne keltenie. Ettől egy pillanatra kicsit maga is elpirult, ezért leült mellé gyorsan, és kezébe vette az egyik asztalon heverő könyvet. Zoli is kinyitotta a sajátját, és mély levegőt vett; nem gondolta, hogy a tanárnő majd ilyen közel ül hozzá, pont mellé, és nem pedig például a szemközti fotelba. Meglepte ez a barátságos közeledés, de örült neki, jól esett érezni a tanárnő illatát, ami láthatatlan, bizsergető felhőként lengte körbe, és ha nem volt elég óvatos, mert a tanulás hevében megfeledkezett magáról, akkor a lába hozzáérhetett a tanárnő combjához. Ettől azon nyomban a torkában vert a szíve. Első néhány alkalommal óvatosan visszahúzta, mintha csupán véletlen lenne, de sokadszorra, amikor látta, hogy a tanárnő éppenséggel nem vonakodik az érintésétől, ott felejtette, és attól fogva lábuk melegen összesimult. Merengett, hogy vajon a tanárnő észrevette-e, vagy nem is érdekli, elkerüli a figyelmét ez a semmiség. Tina persze észrevette, és bár nem adta jelét, magában megmosolyogtatta ez a bátortalan közeledés. Úgy döntött, folytatja még egy kicsit a megkezdett játékot, ezért ült közvetlenül Zoli mellé. Ahogy németeztek, lopva folyamatosan figyelte, milyen hatást vált ki belőle, és nem kellett csalódnia. Mikor összetalálkozott a tekintetük, érezte, hogy mindkettejükön ugyanaz a bizsergés fut végig. Amint pedig a fiú önuralma gyengült, egyre többször kalandozott el a tekintete a tanárnő arcára, nyakára, és a vékony, fehér blúz által kiemelt dekoltázsra. Tina mindig büszke volt a melleire, és jól tudta, hogy a fiatal fiúkra az gyakorolja a legnagyobb hatást, ha láthatják – vagy akár csak elképzelhetik – telt, duzzadó melleinek vonalait. Kicsit korholta magát, amiért e délutáni órára így jelent meg, de nem tudott ellenállni ennek a kísértésnek, és ahogy a fiú időnként elkerekedő szemeit figyelte, döntését képtelen volt megbánni. Izgalma csak nőttön nőtt, mígnem kifejezetten erős nemi izgalom jeleit fedezte fel magán. Pirosodott az arca, gyorsult a lélegzete, és le merte volna fogadni, hogy ha a bugyijába nyúlna, az ujjai nem maradnának szárazak. Ám igyekezett kiverni a fejéből ezeket a gondolatokat, és a tanulásra koncentrálni. Csakhamar kissé megrettent attól a hatástól, amit Zoli közelsége váltott ki belőle. Nem, nem szabad, mondogatta magának, és kicsit még hátrébb is húzódott, ám egyre nehezebben türtőztette magát. A fiú formás vonásai, jóképű arca, finom vonalú szája és mélykék szemei megigézték, és egy idő után azt vette észre, hogy ő talán még jobban bűvöletbe esett, mint tanítványa. – Nem, nem, rosszul ejted – magyarázta, és ajkaival gondosan megformálta a szavakat, mintegy útmutatásul, Zoli pedig figyelmesen nézte, aztán leutánozta. Amint a munkafüzetben akart megmutatni egy példát, kezük egy pillanatra összeért, Tina pedig beleborzongott, nagyon jól esett neki. Onnantól fogva óvatosan bár, de kereste ezt az érintést, ujjaik pedig egyre többször találkoztak. Amint belejöttek a beszélgetésbe, maga is alig vette észre, de újra egyre közelebb hajolt, mígnem válluk is összesimult, és a fiú semmi jelét nem mutatta, hogy ez ellenére volna. – Erre gondolok, itt, látod? – mutatta a lapon a szöveget. – Jobb is, ha aláhúzzuk – mondta halkan, és Zoli kezét óvatosan megfogva odairányította tolla helyét az ominózus részhez. Puhán fogta meg a kezét, simogatóan, és lassan aláhúzatta vele, amit kellett. – Így, ezt nem árt megjegyezned, később sokszor találkozol még vele. Hangtalanul sóhajtott egyet, amint elengedte Zoli kicsit remegő kezét, és azt vette észre, hogy a saját szíve is hevesebben ver. Ez őrület, állapította meg magában, nem szabadna ilyesmikre gondolnom. Hiszen ő csak egy fiatal srác, biztosan nem akarna semmi komolyat egy idősebb nőtől. Csupán a szemét legelteti. Vagy mégsem? Vajon ő mikre gondol, meddig menne el? Tetszene neki, amit mutatni tudna? Ehhez hasonló gondolatok sorjáztak az elméjében, egyre sikamlósak képek kíséretében, és önkéntelenül is egyre közelebb hajolt Zolihoz, hogy beszívja a fiatal fiú illatát, és alaposabban szemügyre vegye. Tetszett neki a haja, a bőre színe, a mozdulatai, a hangja, és nem tehetett róla, de egyre izgatottabbá vált.

– Khm – köszörülte meg a torkát, miközben hátrébb dőlt kicsit a kanapén, és a Zoli felé eső karját lassan, óvatosan a fiú háta mögé emelte, mintha csak kényelmesebbé akarná tenni maga számára az ülést, hogy így jobban figyelhessen. Zoli közben beszélt, felmondott egy szöveget, amit kívülről meg kellett tanulnia, és bár Tina tartotta a combján a könyvet, hogy szükség esetén belenézhessen, nem volt rá szükség, a fiú rendkívüli jó memóriával rendelkezett. Tina tudta már, hogy nagyon okos és jó tanuló, korán feltűnt neki, hogy kivételes képességekkel bír, szellemileg is, nem csak a csinos arcával fogja meghódítani majd a lányokat. Ettől csak még inkább nőtt benne a vágy. Miközben Zoli beszélt, keze lassan a vállára csúszott, és gyengéd játékossággal simogatta meg, mintha csak épp elkalandozna a keze, és ennek semmi különös jelentősége nem volna. A fiú nem is reagált rá látszólag, csupán a hangja remegett meg egy pillanatra, de amúgy semmi jelét nem adta, hogy érezné. “Vajon ő is kíván engem?” – merengett Tina, és lopva a fiú nadrágjára nézett, de az farmert viselt, így nem nagyon tudta megállapítani. Ha ugyanazt érezte, amit ő, akkor elég jól sikerült titkolnia, mert Tina már alig bírt uralkodni magán. Kicsit hátrébb dőlt, amíg Zoli beszélt, és észrevétlenül még egy gombot kikapcsolt a blúzán. Lenézett, és látta, hogy így már kifejezetten szépen gömbölyödnek a mellei, a félkosaras melltartó felső íve is láthatóvá vált, és úgy érezte, igazán szexin mutat. Közben Zoli befejezte, hibátlanul felmondta a szöveget, és Tinára mosolygott, ő pedig kedvesen viszonozta, és dicséretként kicsit beletúrt a hajába, hogy összekócolja. – Ez igen, nagyon ügyes. Tudtam én mindjárt, hogy okos fiú vagy. – Köszönöm… – mondta Zoli félszeg mosollyal, és újra zavarba jött. A tanárnő
melleire
nézett, elpirult, aztán lesütötte a szemét. A könyvet kezdte el lapozgatni és bújni, míg Tina egyre szemérmetlenebbül bámulta és simogatta. Eleinte csak a haját akarta kicsit megborzolni, de annyira tetszett neki az érintése, hogy ott felejtette a kezét Zoli fejét, és lágyan tovább cirógatta az ujjaival. A hajáról lassan az arcára csúszott a keze, és végigsimította a fiú szimpatikus képét, le az álláig. – Igazán örülök, hogy taníthatlak – súgta halkan, és nagyot nyelt, ahogy a fiú újra a szemébe nézett. – Remélem, sok újdonságot mutathatok még – tette hozzá, aztán erőt vett magán, és ő is inkább a könyvbe nézett. A karját azonban nem húzta vissza, ott maradt Zoli vállán. A feladatgyűjteményt vették elő, Tina pedig próbálta kicsit elterelni a gondolatait, de igazán nehezére esett. Zoli szerencsére megélénkült, szemlátomást jó volt a kedve, talán a dicsérettől, és lelkesen oldotta meg a feladatokat, míg Tina leginkább csak bámulta elrévedve, és alig tudott koncentrálni arra, hogy jó-e a megoldás. Néha kicsit simogatta Zoli vállát, mosolygott rá, aztán figyelte a száját, ahogy beszél, és az ujjait, ahogy a füzeten mozognak. Aztán amikor végeztek az aktuális feladatokkal, és Zoli boldogan mosolygott rá, mintegy újabb dicséretként, önmaga számára is kicsit váratlanul, közelebb hajolt hozzá, és nyomott egy puszit az arcára. Először csak futó, apró puszinak szánta, de aztán annyira jól esett mindkettejüknek, hogy a kelleténél tovább időztek ajkai a fiú bőrén, és inkább egy nedves, puha csók lett belőle, semmint puszi. Mindenesetre Zolinak nagyon tetszett, boldogan mosolygott, amitől Tina csak még jobban ellágyult. – Jaj, annyira büszke vagyok rád – rebegte, és engedve a pillanat kísértésének magához ölelte Zolit, vagyis inkább a melleire húzta a fejét. A fiú nem vonakodott, úgy tűnt, nagyon is jól esik neki. Szinte odabújt a tanárnőhöz, átölelte a derekát, az arca pedig megpihent Tina keblének fedetlen bőrén. – Oh – sóhajtott fel Tina. Nem bírta leplezni már önmaga előtt sem, mennyire élvezi a helyzetet és ezt az ölelést. Ahogy Zoli átölelte, beleremegett az izgalomba, ő is átkarolta a fiút, és gyengéd, lassú mozdulatokkal simogatni kezdte a vállát, hátát, haját, aztán az arcát, és nem akarta, hogy vége legyen. Bizsergett a bőre, ahol a fiú meleg leheletét érezte a mellén, és tudta jól, hogy neki legalább ilyen izgalmas a tanárnő nagy, puha keblein pihentetni az arcát. Melegség és vágy járta át, amitől simogatása egyre erőteljesebb és bátrabb lett. – Hmm, drágám – szakadt fel az újabb sóhaj az ajkai közül, és érezte, hogy a fiú is egyre szorosabban öleli őt. Nem bánta már, hogy korábban kigombolta a blúzt, és hogy a szoknyája felcsúszott a combján, nagyon szexinek érezte magát, egy igazi istennőnek a fiú szemében, és egyre többre vágyott, de a lelki gát nem engedte neki, hogy teljesen átadja magát a vágyainak. Aztán, meglehetősen váratlanul, a fiú még inkább a melléhez szorította az arcát, és hirtelen egy puszit nyomott rá, nem sokkal a melltartó fölé. Tina megremegett, és forróság öntötte el. – Huh – sóhajtott fel, és sietve megsimogatta Zoli haját, nehogy azt higyje, valami rosszat tett. – Mit csinálsz… – nyögte halkan, a fiú pedig kapott az alkalmon, és puszilgatni kezdte a tanárnő nagy, puha kebleit. Eleinte bátortalanul csinálta, aztán egyre inkább belejött, és már kifejezetten szenvedélyesnek tűnt. Ahogy egyre vehemensebbé váltak a puszik, Tina borzongott, hagyta és simogatta. “Ó, istenem, ez olyan sok tekintetben rossz, mégis annyira jó” – gondolta, és nézte, ahogy Zoli puszijai csókká válnak a keblein. Egyre jobban elragadta mindkettejüket az izgalom, Tina úgy érezte, többet akar. – Ah, drágám… – súgta. – Tetszenek a cicik, hm? – kérdezte anyáskodva, és megsimogatta Zoli arcát, aki fel sem nézve, tovább csókolgatva a melleket sűrűn bólogatott. – Akkor puszilgasd csak… – sóhajtotta, és tartotta neki, a fiú pedig egyre mohóbban ismerkedett a melleivel. Tina lehunyta a szemét, és arra gondolt, hogy legyen így, ha így kell lennie. Lenyúlt, és még néhány gombot kigombolt a blúzán, hogy a fiú jobban hozzáférjen a kebleihez, ha már annyira szereti őket. Zoli élénkebb lett, kipirult az arca, és ragaszkodóan ölelte a tanárnőt, miközben ajkait egy pillanatra sem vette le a melleiről, arcát közéjük fúrva. – Ah, kicsim – sóhajtott Tina. – Gyere, nézd csak – súgta, és az ujjaival lejjebb húzta egy kicsit a melltartót, amitől éppen előbukkant alóla a sötétbarna bimbó. Tina felkínálta a fiúnak, ő pedig nem kérette magát, a szája a bimbóhoz csúszott a dús mell puha bőrén. Tina sokatmondóan felnyögött, amikor csókolni kezdte, kéjes borzongás futott végig rajta, és már tudta, hogy nem bír magával többé. Zoli csakhamar ösztönösen bekapta a mellbimbót, és szopni, szívni kezdte, teljesen belefeledkezve. – Ahh drágám, ez az, csináld – nyögte Tina, bátorítva a fiút, az arcát cirógatva. – Úgy, szopd csak; tetszik ugye? Látom… ahh, szívogasd csak kedvesem, a tiéd… A fiút nem kellett különösebben biztatni, egyre mohóbban csókolta és szopta Tina mellét, csakhamar csillogott a nyálától, a bimbó pedig megduzzadt és kemény lett. Tina feje kóválygott az izgalomtól, ahogy hátranyúlt, és kikapcsolta a melltartóját. Jól esett megszabadulni tőle, végre kibuggyanhattak telt keblei, és tovább nyögve, kicsit alányúlva kínálta fel a fiúnak. Másik keze a haján, tarkóján matatott, kicsit irányítva a fejét és bátorítva. – Ahh, drágám, olyan jól csinálod. Szopd meg, most erősebben, ez az… Játssz velük. A másikkal is – nyögdécselt, Zoli pedig engedelmesen követte minden szavát. Ahogy egyre bátrabb lett, a kezével is megragadta a tanárnő súlyos melleit, és simogatni, gyúrni kezdte. Élvezte a puhaságát, és azt az érzékiséget, amit az érintésük okozott. Tina teljesen átadta magát az új kéjnek, nagyokat sóhajtott és nyögött, és párás tekintettel figyelte Zoli szájának és kezeinek játékát a keblein. Egy idő után felváltva szopta és nyalta őket, ahogy a tanárnő mondta neki. Tina érezte, hogy teljesen átázott a bugyija, és muszáj volt egy kicsit lenyúlnia a lába közé, hogy megsimogassa figyelemre éhes punciját. Ahogy az ujjai odaértek, meg is bizonyosodott róla, hogy szinte tocsog már, és kíváncsi lett, vajon Zoli mit szól ehhez. Belemártotta két ujját sikamlós hüvelyébe, aztán a fiú arcához nyúlt, és simogatóan húzott rajta egy nedves csíkot. Felnyögött, mert igazán szexinek találta. Aztán a mellbimbójához érintette az ujját, és elsimogatta rajta a puncinedvet. – Gyere, kóstold meg – súgta, és egy lágy mozdulattal odavonta Zoli fejét, a szájába adva a bimbót. A fiú érezte rajta az illatot, és nem volt ellenére, bekapta, és a tanárnőre felnézve tisztára szopogatta. Úgy tűnt, tetszik neki az új íz, és érdekli. – Ahh, nagyon ügyes vagy… Ízlik? Zoli bólogatott, Tina pedig úgy döntött, nem lesz semmi jónak az elrontója. Ha a fiút érdekli, miért is ne kapjon belőle többet. Kicsit hátradőlt, teljesen kigombolta a blúzt, és hagyta, hogy Zoli apró csókokkal elinduljon lefelé a hasán. – Igen, akarom…

– nyögte, a teste pedig beleborzongott minden érintésbe. A lábai lassan szétnyíltak, a fenekével addig helyezkedett, amíg a rövid szoknya fel nem csúszott a derekára, Zoli pedig tudta, mire vágyik, hamar megtalálta a helyét a tanárnő izmos combjai között. Ahogy körbepuszilgatta a nedvesen illatozó puncit, Tina beleszédült az izgalomba, és remegő ujjakkal húzta félre az átázott bugyi vékony anyagát. Zoli nézte egy kicsit az eléje táruló látványt, aztán gyorsan puszikkal halmozta el, anélkül, hogy Tina megkérte volna rá. Önmagától is éppen elég mohóan vágyott rá, és mielőtt Tina számítani mert volna rá, már a nyelvét is belefúrta a csupa nedves puncijába, a hívogatóan szétnyíló, csupasz nagyajkak közé. – Oh, te jó ég… – sóhajtott nagyot, és hátraejtette a fejét. Átadta magát teljesen az érzésnek, és már nem is akarta visszafogni magát. Egyik kezével erősen beletúrt Zoli hajába, és az öléhez nyomta a fejét, a másikkal a puncijához nyúlt, és kicsit széthúzta neki, hogy jobban hozzáférjen. Egyáltalán nem bánta, hogy a fiú arca csupa puncinedv lesz, és ahogy felnéz rá, az ajkai nedvesen csillognak. – Ahh, olyan ügyesen csinálod – nyögött egyre hangosabban. – Ott nyalogasd, igen, nagyon finom a nyelved, drágám. Használd az ujjaidat is… Zoli szófogadóan benyomta egy, majd két ujját is a puncijába, amitől Tina teste lassú, ütemes hullámzásnak indult, a lábai pedig még jobban szétnyíltak. Feszes combját a fiú vállára tette, a csípőjét pedig a szájához nyomta, és kicsit odadörzsölte néha. Az idő megállt számára, és fogalma sem volt, meddig tartott, amíg Zoli szorgalmasan nyalta és ujjazgatta, mindent beleadva, hogy a tanárnőnek minél nagyobb élvezetet okozzon.

Nem is volt nehéz dolga, Tina nyöszörgött az izgalomtól és a kéjtől, aztán csakhamar
néhány
fojtott sikongatással el is élvezett, hogy az egész felforrósodott teste beleremegett. Néhány percig csak pihegett félig önkívületi állapotban, míg Zoli lassan csókolgatta és nyalta a pináját. Eltartott egy ideig, amíg a tanárnő összeszedte magát, és addig sem hagyta kényeztetés nélkül. Aztán Tina feje is kitisztult, hálásan nézett a fiúra, és arcát két tenyerébe fogva magához vonta, hogy egy hosszú, kéjes csókkal köszönje meg az ügyességét. Ajkaik összeforrtak, élvezték egymás nyelvének puhaságát, és a tanárnő ebben is sok újat tudott mutatni a fiúnak. Aztán hagyta, hogy egy kicsit a fedetlen kebleire boruljon, és ott pihenjen, ő pedig lassan simogatta az arcát és haját. – Nagyon ügyes fiú vagy, tudtam én – súgta. – Máris tudod, hogyan tégy boldoggá egy nőt, igazán tehetséges vagy, drágám, és önzetlen. Rámosolygott, aztán kedvesen hanyatt döntötte a fiút a kanapén. – De most én következem… – mondta, és kicsatolta a nadrágját, aztán elkezdte lehúzni róla. Látta, hogy Zoli nagyon izgatott, pirosodik az arca, és a nadrágjában már feszül valami, készen a folytatásra. – Felizgatott a tanárnéni nedves pinája, hm? – kérdezte kicsit évődve, ahogy a dudorodó alsónadrágra tette játékos ujjait, és végre először tapintotta ki a fiú merev farkának formáját. A vékony ruhaanyagon keresztül nagyon ígéretesnek tűnt, de nem bírta már ő sem sokáig, hogy saját valójában lássa, ezért hamar lehámozta róla azt is. Felsóhajtott, amikor megpillantotta végre, igazán szép formásnak tűnt, és nagyobb volt, mint várta. – Ó, drágám, mit rejtegetsz itt, de hiszen ez gyönyörű – fogta meg óvatosan, a fiú pedig egy szót se tudott szólni, csak várakozva figyelt és nagyokat sóhajtott. A tanárnő szakértő kezeire bízta magát, tudta, hogy ebből csakis valami nagyon jó következhet, és nem kellett csalódnia. Tina ujjai gyengéden ráfonódtak a fiú szép fiatal farkára, és lassan megsimogatták. – Hmm, nagyon kívánatos szerszámod van ám – mondta Tina mosolyogva, és csakugyan tetszett neki, ha nem is akarja viszonozni a fiú odaadását, akkor is nehezen állta volna meg, hogy rá ne nyomjon azonnal egy nyálas, cuppanós csókot. A lila makk már nedvesen feszült, a bőr hátracsúszott róla, és érzékenyen várta a tanárnő puha ajkainak érintését. Tina csókolgatni kezdte finoman, először csak lassan, folyamatosan figyelve, hogy mit reagál a fiú, tetszik-e neki, de ahogy várta is, nem látott a szemében mást, csak csendes elragadtatást. Mosolyogva nézett fel rá, élvezte, hogy ilyen izgalmat okoz, miközben kidugta a nyelvét, és először csak a hegyével érintette meg a makkot, aztán határozottabban is megnyalogatta. – Ah, finom vagy – súgta. – Ugye nem zavar, ha bekapom kicsit? – kérdezte játékosan, Zoli pedig elkerekedett szemekkel, csendben ingatta a fejét. – Jó, örülök, nagyon kívánom… Azzal el is tüntette mohón a szájában a makkot. Lágyan bekapta, és ízlelgette kicsit, aztán sóhajtva beleszívott, és szopni kezdte. A fiú beleremegett, felnyögött, és nem bírta leplezni, mennyire élvezi. – Ah, tanárnő… – szaladt ki a száján, Tina pedig mosolygott magában az elismerésre, és még jobban bekapta a farkát. Ütemesen szopta és szívogatta, hol lassabban, hol gyorsabban, néha lágyan, épp csak finoman, máskor pedig erősebben, mohón, mintha mindjárt várna belőle valamit. Közben gyakran felnézett a fiúra, és boldogan látta, mennyire izgatott, az arcára volt írva minden érzése. Megpróbálta eltüntetni a szájában az egészet, de meglepetten konstatálta, hogy túl nagy, hamar a torkában volt a vége. A formáját és a vastagságát viszont nagyon kellemesnek találta, épp olyan volt, mint amit szeretett. Megfogta a tövénél lágyan, míg másik kezével a golyókat tartotta finoman, és alulról izgatva a nyelvével egyre határozottabban szopogatta a farok végét.

A fiú erősödő csípőmozgásából arra következtetett, jó úton halad. Kicsit kivette a szájából, és miközben beszélt, nedves ajkát simította végig a fasszal. – Élvezz el nyugodtan, kicsim. Élvezd csak tele a tanárnéni száját – súgta, aztán újra bekapta, és azzal a szándékkal, hogy a fiúnak megmutatja, milyen egy igazán élvezetes szopás, tovább szívogatta nyögve a farkát. Nem is kellett sokáig várnia az eredményre, Zoliban már bőven felgyülemlett az aznapi izgalom. Megremegett a teste, alulról megemelte kicsit a csípőjét, amitől Tina kéjesen felsóhajtott, és spriccelni kezdett a tanárnő szájába. – Hmm – nyögte Tina, és felnézett a fiú szemébe, boldogan figyelve az arcára kiülő kéjt. A fiú fiatal, finom spermája elöntötte a száját, bőven tört elő végletekig felizgatott farkából, Tina pedig kitartóan szívta és szopta, amíg egy csepp is jött belőle. Gondosan kiszívogatta az összeset, és kacéran engedte, hogy egy csepp kifolyjon a szája szélén, aztán lenyelte mindet, és mosolyogva tisztára nyalta a lihegő fiú farkát. – Hm, ez nagyon finom volt – búgta, a fiú pedig csak kereste a szavakat, aztán elrebegett egy köszönöm-öt, de nem tudta biztosan, hogy ilyenkor ez a megfelelő kifejezés-e. Tina tovább simogatta és csókolgatta a farkát, mivel nem ellenkezett, és mivel tényleg tetszett neki. Örömmel foglalkozott vele, és elszopogatta volna akármeddig. Meglepetésére nem kezdett el puhulni, amit a tanárnő egy pajkos mosoly kíséretében szóvá is tett. – Oh, drágám, annyira felizgatsz. El is felejtettem már, milyen jó egy ilyen fiatal és erőteljes fiúval… Újra bekapta, és szopta a formás, keményen feszülő makkot, aztán úgy döntött, mutat Zolinak még valamit, ha már ennyire készen áll, és kívánja még. Nem tudott betelni vele ő sem, és minél tovább tartotta a kezében és szájában, annál jobban vágyott rá, hogy magában érezze, kitöltse belülről, és elélvezhessen tőle. – Ah, kicsim, isteni vagy – súgta, miközben csókolgatta a fiú faszát.

– M-maga is, tanárnő – felelte amaz kissé zavarban. – Szeretnél még valamit, hm? Mondd meg szépen – mondta Tina, és csupa nedves, éhesen tátongó pinájához nyúlt, hogy megsimogassa. – I-igen, mindent szeretnék… – Oh, én is, akarok mindent veled. Muszáj éreznem – sóhajtott, és feljebb helyezkedett a kanapén, Zoli ölébe ülve, hogy a fiú kemény farka végre a pinája közelébe kerülhessen. Megragadta, fölé mozgott, és megsimogatta a végével a nedvesen csillogó ajkakat. Mindketten felsóhajtottak, ahogy egymás szemébe néztek, Tina pedig lassan megmozdult, és hagyta, hogy a farok a helyére csusszanjon. – Ahh, tanárnő – ragadta meg a derekát Zoli, ahogy Tina lassan tövig beleült a farkába, és végre megérezte a tanárnő nedves, forró pinájának ölelését. Egy ideig nem mozdultak, élvezték kölcsönös lüktetésüket, Tina pedig a fiú arcát simogatva közel hajolt hozzá, és hosszan megcsókolta. – Uh, kicsim, most baszni fogunk, remélem nem baj… – N-nem, tanárnő, dehogy, imádom… – hebegte Zoli, és önkéntelenül is mozdult a csípője, ami nagyon tetszett a tanárnőnek. Rettentően felizgatta a fiatalos mohóság és telhetetlenség, amivel a fiú vágyott a testére, ezért a szájához nyomta a mellét, és miközben Zoli nyalni és szopni kezdte, lassan megmozdult. Fel és le csúszott a fiú gyönyörű farkán, nagyokat sóhajtott, élvezte a tökéletes kitöltöttséget, és közben a mellére ölelte Zoli fejét. – Ahh, olyan jó veled, szopd csak a cicim – nyögte. – Ah, nem hiszed el, mennyire imádom azt a szép farkad… Amikor teljesen benne volt, éppen elérte a méhszáját, a vastagsága pedig pont optimális volt ahhoz, hogy kellemesen feszítse a pináját. Elképzelni sem tudott volna jobbat, a tudat pedig, hogy egy fiatal fiútól kapja meg mindezt, még jobban felcsigázta. Simogatta az arcát, az ajkait, amivel olyan édesen szopta és falta a mellbimbóját, miközben egyre gyorsabban mozgott a farkán, és mindketten nagyokat nyögtek. – Oh, drágám, dugunk, mit szólsz? Élvezd, kicsim, mondd ki… Milyen a tanárnő pinája? – súgta a fülébe. – Isteni, imádom – dadogta Zoli, és elképzelni sem tudta, hogy lehet ennél jobb. A tanárnő hatalmas és formás mellei az arcába lógtak, gyúrta és szopta őket, a farkát pedig érzékien simogatta a nedves és meleg pina. Lenyúlt, és szenvedélyesen belemarkolt a tanárnő fenekébe, amitől az elégedetten felnyögött, és gyorsabban kezdett mozogni. – Auh! – sikkantott fel Tina, mikor a fiú váratlanul hevesen megharapta a mellbimbóját. Borzongás futott végig a gerince mentén, és erősen beletúrt a fiú hajába, kicsit meghúzva, másik kezével pedig a melle alá nyúlt, megemelte, és úgy tömte a szájába, egyre izgatottabban. – Harapdáld csak, kicsim, izgasd a néni cicijét. Szereted, ugye? Látom, imádod őket. A tiéd, játszhatsz velük ezentúl bármikor. Szopogasd, ez az, ahh. Őrjítő vagy, drága… Tetszik a punci, hm? Kényelmes a farkadnak? Gyere kicsim, basszunk… – beszélt hozzá kéjes hangon, egyre nagyobb izgalomba sodorva vele a fiút, aki nem tudott betelni a testével. Aztán a mozgásuk gyorsult, nyögéseik hangosabbak lettek, sóhajtásuk szaporább. Erősen egymásba
kapaszkodtak,
a fiú markolta a tanárnő fenekét és a keblei közé temette a fejét, Tina pedig kapaszkodott a vállába, tövig ráhúzta magát a farkára, és úgy dörzsölte hozzá a szeméremcsontját. Szinte egyszerre kezdtek el hangosan és remegve élvezni. Tina nem bánta, hogy a fiú spermája elönti a punciját, inkább rászorítva próbálta kisajtolni belőle az utolsó cseppet is, és élvezte Zoli testének minden rezdülését. Ahogy hálásan felnézett rá és egymásra mosolyogtak, kielégült boldogság töltötte el, és ráborulva pihent pár percig. Hosszan simogatták egymást, míg a fiú farka meleg pinájában lüktetett. – Hm, ezután sokat kell foglalkoznom veled délutánonként – állapította meg Tina sejtelmes mosollyal, és apró csókokat nyomott a fiú kipirult arcára.