A szüzességem egy anyabirka vette el

//
Szerző/beküldő: AlbusSzüzességem elvesztés tiniként a szelíd anyabirkánkkal, örökre maradandó élmény lesz számomra. Úgy 13 lehettem, amikor igazán érdekelni kezdett a szex. Szinte egyik napról a másikra minden gondolatom csak a dugás körül forgott.Vidéken nőttem fel és az utcabeli haverokkal erősen viharvert állapotú szexlapokból próbáltunk informálódni, hogy is megy ez… Mindig voltak állataink és minden alkalmat kihasználtam, hogy lássam amint nőstényeket az arra érdemes kanok spermájukkal csurig töltik… Volt néhány anyabirkánk is és egyszer volt szerencsém látni, ahogy a kosunk számos alkalommal megugorja az egyik szép anyabirkánkat (jerke). Mivel farok nélküli jerke volt már korábban is nézegettem a punciját, ahogy minden más állatét (pl. kutya, disznó, kecske). Most sokkal duzzadtabb és élénk piros volt a puncija és nem tudtam kiverni a fejemből azt, ahogy a kos újra is újra megdugja. Még aznap éjszaka, alig jött állom a szememre és elhatároztam, hogy másnap amint a szüleim elmentek dolgozni, közelebbről is szemügyre veszem azt a jerke puncit. Az éjszaka forgolódással telt és szinte végig kőkeményen meredezett a farkam… Reggel alig vártam, hogy egyedül maradjak. Pár kötelező tennivalót követően, máris mentem a birkákhoz és bementem hozzájuk. A kiszemelt jerke a legszelídebbek közé számított és hozzá volt szokva, hogy pl. kezemből ette jutifalatként hozott abrakot és mellé némi simogatást. Most is megkapott mindent ahogy lenni szokott, majd olyan mozdulatokkal ahogy apámtól láttam, amint körmölni szokta a birkát, megfogtam a két mellső lábát és hanyatt fektettem. Amint mögé léptem láttam, hogy a puncija milyen duzzadt és kedvesen hívogató. Óvatosan megérintettem, majd megsimogattam… soha nem éreztem addig még ilyen hihetetlen izgatottságot. Egy szál póló és egy rövid gatya volt rajtam, amit már azóta feszített a farkam, mióta beléptem a karámba. Pár mozdulattal megszabadultam a ruháimtól és a benyálazott ujjammal felfedező útra indultam a puha és selymes jerkepunciba. Az anyabirka felemelte a fejét, amikor az ujjammal behatoltam, de nem ugrott fel pedig tehette volna. Szándékosan nem akartam sem tartóztatni, sem bármilyen fájdalmat okozni. Picit megsimogattam, mire megnyugodva visszafeküdt. Közben éreztem, ahogy az ujjam körül is egyre inkább ellazul a puncija így óvatosan mozgatni kezdtem, közben néha kicsit esetlenül meg-megnyaltam a punciját. Mikor már úgy éreztem nem bírom tovább kihúztam az ujjam és közvetlenül a jerke fenekéhez térdeltem a sarkaimra ülve, szétnyitott térdekkel éppen úgy, hogy a fütykösöm hegye a birkapuncihoz érjen. Benyálaztam a farkam is és óvatosan előredőlve elkezdtem benyomni… mire teljesen benne voltam eluralkodott rajtam a „BENNE VAN” érzés…. tudjátok, amikor közvetlenül behatolást követően érzed, hogy „Ez az… sínen vagyok!”, hogy tulajdonképpen semmi más nem érdekel abban a pillanatban, csak a punci amiben épp benne vagy. Benne voltam tehát… tövig és hogy őszinte legyek igazán tarthatott volna tovább, de sajnos valószínűleg a nagy rákészülés és az első élmény miatt mindössze pár mozdulat után szinte félájultan a jerkére borulva bele is élveztem annak puncijába. Percekig alig tudtam mozdulni, remegett mindenem, de a fütykösöm nem ment össze és a punci melegében újra éledezni kezdett bennem a vágy. Sok évvel később már csak ábrándozom ilyesmiről, hogy orgazmus után a punciból ki sem szállva folytassam tovább, de akkor a „tini erőm” birtokában másodjára már rendesen megdugtam a jerkét, ez alkalommal már felemelkedve a jerkéről és figyelve ahogy a spermacsatakos puncijából elő-elő bukkan a farkam. Másodjára is hatalmasat élveztem és miután kicsusszantam a jerkémből még sokáig figyeltem, ahogy a kitágult puncijából csordogál a spermám, egészen addig amíg a jerke – érezvén, hogy itt valami bizony mára véget ért – fel nem tápászkodott és megrázva magát elballagott a többiekhez. Azóta persze tudom, hogy ez a „BENNE VAN” élmény majdnem mindig ugyanolyan akármilyen punciról van szó (próbáltam különböző állati és emberi puncikat is, persze a méreti és síkosságbeli különbségek nem elhanyagolhatóak), de számomra a jerkepunci mindig is különleges lesz… és ruganyossága, selymessége és mélysége (nincs az az emberi dorong amit egy kifejlett jerkepunci ne lenne képes teljes egészében befogadni némi törődést követően) alapvető mértéket ad számomra a puncikat illetően. :)
 


// // //