Az első szexuális élményem

Persze van egy első amikor rájöttem mi az a szex.

Meg egy első amikor egyik barátommal.

Meg az első amimor lebuktam.

Tehát sok első van, legalább is több.

De most a csaj jön.

14 voltam, nem 6.

Szinte állandóan állt a farkam, de akkor biztosan ha eszembe jutott. Mármint, hogy állhatna is. Ilyenkor majdnem mindig, főleg ha alkalom volt rá jött a csúcsra jutás is.

Ábrándoztam, milyen jó lenne ha egyszer végre csajjal is csinálhatnám.

Kollégiumban laktam és az igazgató titkárnője és a titkárságot felügyelő, jó negyvenes csaj a szememben akkor elfogadható nőnek számított. Nem élt együtt a férjével és néha néha volt egy egy célzás a srácok részéről arra, hogy kapható lehet, ezek azonban nem voltak biztos értesülések, nem tudhatta az emebr, hogy nem olyan kamaszos ábrándok e csupán. Megfogant bennem a terv, hogyan jöhetnék rá mi az igazság.

Ha nem mentünk valamikor valamilyen ok miatt suliba, azt be kellett jelenteni a titkárságon.

Elhatároztam másnap otthon maradok. Azt fogom mondani, borzasztó a hányingerem, pihennem kell. Meg volt persze az esélye, hogy elzavarnak suliba, de aki mer az nyerhet gondoltam.

Kivártam tehát, teljes remegő izgalommal, hogy gyakorlatilag mindenki iskolába menjen és ahogy voltam pizsamában leballagtam a titkárságra.

Tudtam miért megyek és természetesen merev voltam, a farkam azonban eltakarta a pizsmamfelső, ha akartam. De amint beléptem az irodába és észleltem egyedül van a titkárnő, rögtön nem akartam. A felsőm, a terveim szerint véletlenül szétnyílt, a pizsamanadrágom szépen dudorodott, és remegve előadtam a mesém.

Az éjjel nagyon rosszul voltam, nem tudok iskolába menni… De itt most nem lehet, volt a válasz.

Hirtelen nem is értettem miről van szó, de az első meglepetésem gyorsan elmúlt, felbátorodtam, a mondatot felhívás keringőre jelzésnek vettem és nagyon nagyon ügyetlenül megpróbáltam átölelni a titkárnőt.

Ügyesen kisiklott előlem, értsd meg itt nem lehet, mondta megint és kedvesen mosolygott. Feljöhetsz hozzám szombat délután. Hallottam. Alig akartam hinni a fülemnek.

Mikor, hogyan?.. hebegtem.

Találkozzunk szombaton egy órakor az X utca sarkán, kövess, és megmutatom hol lakom. De csak kövess, lehetőleg ne vegye észre senki, hogy utánam jössz, ha megtudja valaki engem azonnal elküldenek.

Mindent megigértem. Menj vissza a szobádba, maradj itthon a mai napon, mindjárt telefonálok az osztályfőnöködnek, de holnap iskolanap.

Ezt is megigértem, izgatottan mentem vissza a szobámba. Természetesen az izgalmam csak fokozódott, pizsama volt csak rajtam, tudtam csendes a ház, nyugodtan nézhetem dédelgethetem a farkam, játszadoztam magammal, gyönyörködtem benne milyen szépen feszül és elképzeltem már csak hármat kell aludnom és valóra válnak az álmaim. Hatalmasat spricceltem, elaludtam, de másnap iskolába mentem és senki nem tudta mi várhat rám szombat délután.

Egyszer ez a nap is eljött.

Negyedórával korábban az utcán voltam és vártam.Tulajdonképpen magam sem hittem, hogy igaz lesz, de reménykedtem.

Egyszer csak megjelent. Mosolygott, szinte észrevétlenül intett, én meg mint egy kiskutya tisztes távolból követtem.

Villamosra szállt, én is.

Átszállt. Én is.

Céltudatosan ment hazafelé. Követtem.

Bemenet egy nyitott kapujú bérházba, fel az első emeletre.

Én utána.

Körfolyosó, üres.

Kinyitott egy lakásajtót, belépett és résnyire nyitva hagyta.

Remegve besurrantam.

Nem szóltunk. Tényleg egy szót sem.

Bezárta az ajtót, egy egy helységből álló lakás volt, a függönyt felakasztotta az ajtó ablakára, szó nélkül levetkőzött.

Én is követtem. De az ingem magamon hagytam. Eltakarta mereven feszülő cerkámat.

Hanyatt feküdt az ágyon és én mellé.

Tudtam mit kell tennem, magam se tudtam hogyan fogjak hozzá.