Végre bátorságot vettem és elmentem egy kurvához
A sötétben állok, s várok. Tűnődök. Újabb fénycsóva, újabb arcomba csapódó, szemembe dermedő, számon olvadó, műanyag mosoly. Remény suhan, réved fagyosan, s távolodik vörösben úszva. A lábam, mintha még sosem láttam volna. Teszem egyiket a másik elé. Vajon hány tyúklépés innen addig a fáig? Egy, kettő, három… tizenöt, tizenhat… de megint a fény! Mosoly, tyúklépés elfeled, ábránd kikapcs, minden kész. Mégsem… vörösben úszó pillanat… Kezdjük újra, mert már nem emlékszem, hány lépésnél is tartottam! Egy, kettő, három… bi-bip.. bi-bip… SMS. Ő írt! Olyan aranyosakat ír! Nagyon cuki fiú. Hülyeség… ő is csak olyan, mint a többi… Tizenegy, tizenkettő, tizenhárom… Éhes vagyok… ma még nem ettem semmit… Jobb is! Nem hízhatok meg! Így is le kéne adnom pár kilót. Pedig most lesz a szülinapom. 18. Felnőtt leszek végre? És már három éve, hogy a chaten felszedett az az öreg pasi. Nem sok minden változott azóta. Fénycsóva, mosoly, önkéntelen pózolás… és a vörös fények ismét… Tizennyolc… igen 18… tizenkilenc, húsz, huszonegy, és igen! Huszonkettő tyúklépés a végéig! Fordulás! Szeretem ezt a cipőt, csini, bár töri a lábam… már nem is szeretem! Hideg van… éhes vagyok… egyedül vagyok… de megint egy fény! Újra! Nagy mosoly, csábító póz, szép cipő, nyújtózkodás… és igen, lassít, megáll!
– Szia!
– Szia!
– Mit szeretnél?
– Mit lehet?
– Szopás három, dugás négy, és a számba is élvezhetsz!
– Mennyi idős vagy?
– Tizenkilenc.
– Hogy hívnak?
– Samantha.
– Érdekes név!
– Szeretem, mert olyan kurvás! Anyáméknak volt egy kutyája, az után neveztek el.
– Mióta csinálod?
– Tizenöt éves korom óta. Akkor egy pasi adott hatezret egy szexért, és megtetszett, hogy magamról gondoskodhatok. Most akkor szeretnél valamit?
– Nem is tudom…
– Megállt egy másik autó is! Visszajárós kuncsaftom! Mennem kell, mert nagy verést kapok, ha nem tudom leadni a napi harmincat! Szia!
* * *
– Szia! Hogy vagy ma este?
– Meg vagyok, de nem túl jól! És te?
– Minden rendben! Mi a baj?
– Nincs pénzem. Nem rég ki is raboltak.
– Az durva!
– Igen, és közeledik a szilveszter! Annyira szeretnék jól kinézni majd, de az sokba kerül! El sem hinnéd!
– Tudom! Most mindenki szarabbul él!
– Hát ja…
– És mi lesz szilveszterkor?
– Ó, nagy buli lesz! És úgy akarok kinézni, mint egy díva! Ki is néztem már egy csodás rucit! Ékszereim is vannak, de azokat ide már nem vehetem fel! Hogy néznék ki?
– Értem! Biztos fantasztikusan fogsz kinézni!
– Igen, csodás ez a ruha! Fekete, itt meg flitteres, és szűk, és csodás! Sajnos csak ez negyven ezer, és akkor még sehol a kiegészítők, a cipő, a haj, stb. Baromi sokba van, hogy az ember lánya jól nézzen ki, de most ez nekem mindent megér! Díva leszek azon a bulin, hogy mindenki csak engem bámuljon, kerül amibe kerül!
– Most is remekül nézel ki!
– Ugyan, ezek a göncök! De most ide, ezeknek öltözzek ki? Még a telefonomat is ellopták!
– Az kemény!
– Bizony! Most a barinőim sem tudnak elérni! Úgyhogy lehetnél velem nagyvonalú! Máskor kettőért is leszoplak, de most három alatt nem vállalhatom! Vagy ötért megdughatod a kis formás fenekemet is! Nagyon élvezem mindet! No, mit szólsz Édes?
– Mióta csinálod ezt?
– Tíz évesen kezdtem! Kellett a pénz, csavarogtunk a barátokkal. Aztán volt pár pasi, aki fiatal fiúkkal szerette szopatni magát. Aztán meg így maradtam, huszonkét évesen, már traviként, mint látod.
– Az durva!
– Na ja… Ez van. Tudod mit! Megcsinálom neked kettőért, mert ilyen szimpatikus vagy! Mehetünk?
* * *
Fény gyullad, elvakít! Lassan bontakozik a kép. Jóképű fickó! Jobb, mint az előzőek. Az érintését sem utálom. Egész másként közelít hozzám. Jól áll neki ez a borosta is. Nem a mellemet markolja egyből, mint azok… és megujjazni sem próbál egyből… érdekes. A tapintása szinte jól esik. Ahogy rám néz… mintha a való énemig látna! Mintha tudná ki is vagyok valójában! El tudnék veszni a tekintetében… Milyen kár, hogy nem korábban találkoztunk… lehetett volna belőle valami! Talán én sem lennék ilyen rideg hozzá. Azt sem bánnám, ha bátrabb lenne! Tőle nem! De mit is beszélek… Vajon mit keres? Vajon mit gondol? Vajon mit érez, mikor érint? Tudom, hogy hatással vagyok a férfiakra! Mindig is így volt, s még talán most is! Minden porcikámban NŐ vagyok. Még most is sokkal szexibb a többségnél! Bárcsak éreztethetném vele, rápillanthatnék, azzal a végzetessel, rezegtetve a pilláimat, „véletlenül” hozzáérintve ringó melleimet, lehulló fürtjeimmel bódíthatnám, hogy beleborzongjon a vágyba. Önkéntelen kapkodhatnánk levegőért, apró érintéseink tüzétől, s remegve éheznénk egymást… de ez már nem az én időm.
Beleborzongok a búcsúba, ahogy hátrasimítja kacér hajkoronám. Lágy lepellel borítja gyönyörű, fehér, kihűlt testem. A hűvös boncterembe szállunk, s elengedem tekintetét, alkonyzónám megnyugvó rejtekén.
