A következő lesz majd az igazi

Hangosan felnyögtem, ahogy hercegem egyetlen határozott mozdulattal tövig belém hatolt. Kőkemény farka teljesen kitöltött. Annyira régen vártam már erre a pillanatra, annyit ábrándoztam róla, és most végre tényleg megtörténik! Immár tudtam azt is, hogy álmodozásaim meg se közelítették a valóságot. Nagyon, de nagyon rágerjedtem erre a félisten pasira; éreztem, néhány erőteljes lökés, és máris elélvezek.

Opsz, kicsit előreszaladtam… Bár legszívesebben mindjárt ezzel a csodás résszel indítanám a történetemet – egyszerűen mert ez az abszolút kedvencem –, de azt hiszem, ez így azért túlságosan in medias res. Szóval, kezdjük mégiscsak inkább az elején, amihez bő három évet kell visszább ugornunk az időben a fentiekhez képest. Velem tartasz? Nagy örömömre szolgál, ha megoszthatom Veled e csodálatos élményemet, de előrebocsátom: bár számomra ez életem egyik legszebb pillanata, Neked talán csak egy történet lesz a sok közül. Jaj, jut eszembe, be sem mutatkoztam még: a nevem Laura.

22 éves voltam akkoriban, egy budapesti cégnél dolgoztam irodai munkakörben. Az egész napos számítógép előtt görnyedés után mindig jól esett egy kis sportolás a kedvenc edzőtermemben vagy az uszodában. Évával, akivel még a főiskolán lettünk barátnők, rendszeresen eljártunk fallabdázni. Egy alkalommal elhozta magával az aktuális pasiját, Krisztiánt, és annak barátját, Ádámot. Két termet béreltünk ki másfél órára, hogy bőven legyen ideje játszania mindenkinek mindenkivel.

Krisztián jól nézet ki, Ádám viszont egyenesen fantasztikusan, mintha csak valamelyik férfi fitneszmagazin címlapjáról lépett volna le! Jó tizenöt-húsz centivel magasodott fölém; gesztenyebarna haj, fantasztikus kék szemek, markáns áll, lenyűgöző mosoly, széles váll, keskeny csípő, erős combok, kidolgozott, arányos izmok mindenhol – mint egy félisten. Két évvel volt idősebb nálam (mint később megtudtam). Ráadásul nagyon jó modorú, udvarias, előzékeny pasiként ismertem meg, ekkor akasztottam rá magamban a „herceg” nevet is: ha lett volna fehér lova, ő lehetett volna a fehér lovon ülő szőke herceg. Na jó, gesztenyebarna herceg 🙂 Igen alaposan megizzasztott a játék során, jóval erősebb ellenfélnek bizonyult mint Éva, viszont én sem adtam magam könnyen. Végül is ő nyert (éppen hogy csak!), de megjegyezte, hogy nagyon jól fallabdázok.

Ezt komolyan is gondolhatta, ugyanis az első alkalmat még sok további játszma követte, eleinte mindig csak négyesben, de egy idő után már kettesben is eljártunk fallabdázni, csak Ádám és én. Később egyre több és több közös programot szerveztünk, bowling, biciklizés a Pilisben, majd mozizás, színházba és komolyzenei hangversenyre járás… Egyre több időt töltöttünk egymás társaságában; hamarosan szokásunkká vált, hogy hetente kétszer-háromszor összejöttünk hol az ő, hol az én lakásomon, beszélgetni, főzni, videót nézni… Jóbarátokká váltunk.

Itt egy pillanatra meg kell álljak, mert úgy érzem, egy kis magyarázattal tartozom, hogy miért nem alakult át kapcsolatunk romantikus jellegűvé, miként lettünk „csak barátok” (mert létezik ilyen, mint azt magam is megtapasztaltam). Az igazság az, hogy Ádám nem nyitott a szex irányába, nem terelgetett felé. Nem úgy tűnt, mint aki járni is akarna velem, én pedig ezt – legalábbis akkor – egyáltalán nem bántam.

Ehhez tudnod kell néhány dolgot rólam: 15 évesen kezdtem el nemi életet élni, és az eltelt hét év alatt jó pár barátom (vagy inkább szexpartnerem?) volt. Ragadtak rám a pasik. 171 centimmel vonzóan magasnak, de nem túlságosan-riasztóan magasnak bizonyultam, hosszú, sötétbarna hajam, mélykék szemem, szép és egy egészen picit egzotikus arcívem, kisportoltan nőies alkatom mágnesként vonzotta az ellenkező nemet. Meglehetősen „változatos” családfával büszkélkedhettem, nagyjából negyedrészt magyar, negyedrészt német, negyedrészt ukrán és negyedrészt kínai vérvonallal – ez utóbbi adta azt a csipetnyi egzotikumot, ami különösen megbolondította a fiúkat, férfiakat. A fallabda és az úszás mellett edzőtermi gépeken is rendszeresen edzettem, aerobikoztam, hastáncoltam, jógáztam, élveztem a fiatalságomat, a kicsattanó egészségemet, a kitűnő fizikai erőnlétemet. Odafigyeltem a külsőmre, szorgosan gyantáztam a lábaimat és a intim zónámat, nőies ruhákban jártam. Büszke voltam arra, hogy soha nem éreztem szükségét sminkelni magamat, festeni akár a hajamat, akár a körmeimet, vagy ékszereket hordani; elég szépnek éreztem magamat ezek nélkül is.

Mindez nagyon bejött a pasiknak, akik folyamatosan körülrajongtak. Viszont sajnos mindegyikükről hamar bebizonyosodott, hogy igazából csak egy valamit akartak: szexet. Én, mint ember, a személyiségem, a valódi énem, a gondolataim nem igazán érdekeltem őket. Csak mint megdugni való csaj (elnézést a közönségességemért, de ez az igazság), csak mint szexuális igényeik kielégítésének tárgya érdekeltem őket. Ez minden egyes befulladt kapcsolatom alkalmával egyre jobban és jobban frusztrált; úgy éreztem senki sem igazán kíváncsi rám, csak a lábamat tegyem már szét (bocsi). Ilyenkor mindig „a következő lesz majd az igazi”, „a következő pasi lesz majd a nagy ő” gondolatával vigasztaltam magam, és néhány héttel a szakításaim után már ugrottam is fejest a következő és a következő kapcsolatba. És körülbelül ekkorra, huszonegy-huszonkét éves koromra nagyjából elegem is lett az egészből, bár azért hébe-hóba még próbálkoztam bepasizás terén. Ezért aztán nagyon örültem, hogy Ádám a többiekkel ellentétben végre nem nyomult rám, nem kezelt szexbabaként – még ha ő maga olyan jól is nézett ki mint egy félisten –, viszont figyelt rám.

Ne higgyétek, hogy Ádámot nem rajongták körül a nők – ó dehogynem! Őrá is „ragadtak”: szőke, magas, hosszú combú, vékony (néhányukat elnevezem magamban anorexia nervosa-nak :-)), nagy mellű cicababák és bombázók. Valamelyest ő is hasonló cipőben járt mint én, ugyanis az ő kapcsolatai sem tartottak néhány hónapnál (néha néhány hétnél) tovább, és a szakítások után ő is ugrott egyből a következő kapcsolatba, keresve az „igazit”. Nem láttunk ezzel kapcsolatban semmi gondot, én nem bántam az ő nőit, ő meg nem bánta az én pasijaimat – sőt, ha hiszitek, ha nem, rendszeresen ki is tárgyaltuk a szerelmi életünket egymással.

Erről jut eszembe: ezt találtam az egyik legfantasztikusabb dolognak Ádámmal, mármint, hogy mindenről tudtunk beszélni, mindent meg tudtunk beszélni, legyen az napi politika vagy éppen a szerelmi életünk. Ráadásul rengeteg közös témánk, hobbink, érdeklődési körünk volt (és van azóta is, de erről majd később). Alapként mindjárt említhetem mindkettőnk sport-szeretetét (plusz nő létemre imádtam nézni a tévében a fociközvetítéseket :-)), vagy mondjuk azt, hogy mindketten vegetáriánus étrend szerint éltünk (és Ádám elképesztően finom vegetáriánus ételeket tudott készíteni-főzni-sütni!). Tudtam vele beszélgetni mindenről, és vele egyedüliként spiritualitásról is. Nem csak hümmögött, és rám hagyta a dolgokat, hanem volt valódi, saját véleménye, és érdekelte, én mit gondolok, én hogy látom. Olvasott Müller Pétert, Popper Péter, Eckhart Tolle-t, Osho-t, így volt alap „az építkezéshez”. Szívesen eljött velem Domján Laci kitűnő Agykontroll tanfolyamára, Reiki tanfolyamra, Mesterkurzus-előadásokra és hasonlókra. Mindenki más, szüleimet és Évát is beleértve, csak mosolygott ezeken a témákon, pedig nekem sokat jelentettek. De ha, például, komolyzenéről vagy festészetről esett szó, e területeken is otthonosan mozgott, Csajkovszkij, Pachelbel, Mozart közös kedvenceinknek bizonyultak, Monet és El Greco festményeiért mindketten rajongtunk. Szívesen beszélgetett velem női fitneszről, vagy éppen összeesküvés-elméletekről meg ufókról, én meg vele programozásról (munkám során gyakran kellett Excel makrókat, VBA programkódokat fejlesztenem) vagy éppen autókról. Nem sorolom tovább, gondolom értitek a lényeget. Mindketten figyeltünk egymásra. Most először egy pasi kitüntetett valódi figyelmével. Jól éreztem magam a társaságában, barátjaként, és rengeteg közös programot tudtunk szervezni. Bemutatott barátjainak, sőt, családjának is.

Ha nem bánod, előreugrok egy kicsit, mielőtt nagyon elunnád a történetet. Eleinte kitűnően működött a kapcsolatom Ádámmal „csak barát”-ként. Idővel viszont, ahogy teltek a hónapok és évek, egyre gyakrabban kezdett járni a fejemben a gondolat, hogy én valójában ennél többet is szeretnék tőle. Újabb és újabb barátnőit fokozódó irigységgel néztem, hiszem magasabbak és soványabbak voltak nálam, többségük igazi szőke bombázó. Döbbentem tudatosult bennem: féltékeny vagyok. Majd hogy: lassan beleszeretek a legjobb barátomba. A korábban ideális helyzet most kezdett visszafelé elsülni, ugyanis a három év alatt tökéletesen „belerögzültünk” a „csak barát”-állapotba.

Ekkor történt, hogy Ádám – nála kivételesen hosszú öt és fél hónap után (persze nem mintha számoltam volna a heteket) – szakított a barátnőjével. Ezúttal úgy tűnt, jobban megviseli a szétválás, mint általában, mert egy hónappal az eset után még nem volt új barátnő a láthatáron, sőt, nem is beszélt róla, hogy keresne (mint említettem, kitárgyaltuk ezeket a témákat is). Ezen kissé felbátorodtam, úgy éreztem, talán eljött az én időm.

Nem tudtam, miként is kellene előhoznom a dolgot. Nem tudtam, egyáltalán bejövök-e neki nőként, hiszen az összes barátnője (és akadt néhány ugyebár) nálam vagy tíz centivel magasabb, nagyobb mellű, soványabb, és szőke volt. Sötétbarna hajból világosszőkét varázsolni nem könnyű, nem is állt szándékomban. Fogyni nem akartam, hiszen így is vonzóan vékonynak néztem ki – persze nem annyira vékonynak mint a cicababák, mivel az edzésektől azért nekem volt némi izmom is. B-s mellemmel tökéletesen nőiesnek éreztem magamat, nagyobb zavart is volna a sportban. A magassarkú pedig otthon nem játszik… A külső (tudom mennyire fontos a pasiknak) mellett viszont nyomasztott az a kérdés is, hogy ha kezdeményezek, az nem megy-e a barátságunk rovására. Ha nem akar romantikus kapcsolatba bonyolódni velem, természetesen elutasíthat, meg tudjuk beszélni felnőtt emberek módjára, de tudtam azt is, hogy ez bizonyos „rossz szájízt” okozna, rányomná bélyegét a barátságunkra, azt pedig nem akartam kockáztatni; utána a barátságunk nem lenne már ugyanaz. Plusz: ha nőként is akarna tőlem valamit, már biztos kezdeményezett volna ő. Úgy éreztem, nem szabad elsietnem.

Viszont akkor már vagy másfél éve folyamatosan egyre jobban vágytam rá, hogy egy pár legyünk. Egy éve nem volt barátom sem. Fiatal, egészséges nőként, a közelemben egy adoniszi pasival … szóval be kell vallanom, egyre kívánósabb lettem. A megoldás ösztönösen jött: a döntést meghagyom neki, de jeleznem kell, hogy én nem bánnék (vágynék! vágynék!) valami többet. Fokozatosan egyre szexibb ruhákat kezdtem viselni, kicsit közelebb és közelebb ültem hozzá, egyre gyakrabban megmasszíroztam a nyakát, hátát. Minden nap, mielőtt találkoztunk volna, torkomban dobogott a szívem: csak nehogy bejelentse, hogy újabb barátnője van!

Szerencsére ilyesmi nem történt. Viszont közeledni se közeledett hozzám szexuálisan. Ekkora már teljesen rágerjedtem Ádámra, ő járt gondolataimban lefekvéskor, felkeléskor, és sokszor az álmaimban is. Színes fantáziákat költve szeretkezésünkről elégítettem ki magamat, sokszor naponta többször is. Meg kellett kapnom őt! Éreztem, hogy ő az igazi, a nagy Ő. A párja szeretnék lenni. Most! Tudtam, hogy ez már messze nem csak a szexről (illetve annak hiányáról) szól: szerelmes voltam belé, de nagyon. Mostanra már szinte olvastunk egymás gondolataiban, szinte lelki társakká váltunk, már-már minden nap találkoztunk. De mégsem érezte, hogy vágyok rá, mint férfira is, nem csak mint barátra? Hogy lehet ez? Talán nem akarta észrevenni? Vagy ennyire nem jövök be neki?

Nem bírtam magammal. Eljött a nyár, őrült táncot jártak a hormonjaim. Rövidebb, vékonyabb, szigorúan ujjatlan topokat vettem fel, amik többet hagytak szabadon a hasamból, vékony pánttal, mélyebb dekoltázzsal, többet mutatva a vállaimból és nyakamból, jobban kihangsúlyozva melleimet. Szoknyáim is fokozatosan rövidültek, és váltak vékonyabbá. De ez még nem volt elég. Egyik alkalommal merészet gondoltam, és nem vettem se melltartót, se bugyit a ruhám alá. Ádám lakására érve, amint kibújtam a flip-flopomból, csak két ruhadarab maradt rajtam: topom és miniszoknyám. Nagyon felizgatott az alsónemű hiánya. Innentől kezdve amikor Ádámnál vagy nálam találkoztunk, mindig elhagytam az alsóneműt, sőt néha így mentem vele sétálni is. Aztán ahogy beütött az igazi nyári kánikula, a topom és szoknyám is hófehér és vékonyabb lett… Azt valószínűleg nem tudta, hogy nincs rajtam bugyi, de abban biztos voltam, hogy észreveszi a vékony anyag alatt feszülő mellbimbóimat…

A nevezetes napon nála találkoztunk, főzéssel és videó nézéssel a napirenddel. „Természetesen” tartottam magamat az alsónemű nélküli „elvemhez”. A film, amit néztünk, eléggé érdektelen sztorival, viszont csinos női és jóképű férfi szereplőkkel büszkélkedhetett. Az egyik jelenetben három nő hastáncolt egy nagy hatalmú nemes férfinak, akinek megakadt a szeme a hastáncos „főhősnőn” – nagyon szép, keleti vonású színésznő alakította, akinek viszont a hastáncos tehetsége hagyott kívánnivalót maga után, csakúgy még két társnőjének tudománya. A folytatásban a nemes megpróbálja megkörnyékezni a nőt, aki viszont ügyesen mindig kiér előle. Idővel a nemes megunja a játékot, parancsot ad szolgáinak, hogy ott helyben kötözzék ki a nőt egy oszlophoz, amit azok – eléggé bénán és valószínűtlen módon – meg is tesznek, majd szenvedélyesen megcsókolja az immár ellépni-elfutni képtelen hölgyet, aki ettől „természetesen” azonnal szerelemre lobban, és ott helyben vadul szeretkeznek is. Eközben a két további hastáncosnő nem mervén abbahagyni a parancsba adott hastáncot, továbbra is táncol (elég tehetségtelenül) a háttérben. Nem egy hatalmas alakítás, de a szép testek és a szeretkezés látványa (bár persze a „lényeg” nem látszott) még jobban beindított. Végig sem gondolva mit csinálok, Ádámhoz fordultam:

– Láttál már igazi, élő hastáncot?
– Még nem – rázta meg a fejét Ádám, érdeklődve nézve rám. Tudta, hogy hastáncolok. Magam sem értettem, miért nem mutattam be neki tudásomat már korábban.
– Akkor léptesd csak vissza a DVD-t a hastáncos jelenet elejére és figyelj – mondtam sokat sejtető mosollyal. Nem kellett neki kétszer mondanom 🙂

Felcsendültek a filmbéli hastánc zene első akkordjai, én pedig felpattantam a kanapéról, szembefordultam vele, és elkezdtem táncolni. Furcsa érzésnek bizonyult a melltartó nélküli hastánc, de ez pillanatokon belül átadta helyét az izgató érzésnek, ahogy mellbimbóim a topom anyagának súrlódtak belülről. Ádám megbűvölve nézett, látszott rajta, hogy lenyűgözi a táncom. Én pedig beleadtam mindent, hiszen sohasem táncoltam még számomra ilyen fontos közönség előtt. A tánctól felforrt a vérem, mozdulataim tökéletesen, automatikusan jöttek.

– Kár, hogy nincs itt a hastáncos ruhád. – jegyezte meg Ádám. Teljesen igaza volt, a topom csak egy tízcentis részt hagyott szabadon a hasamból, ami nagyon kevés a hastánchoz. Gondoltam egy merészet, és csábítóan megkérdeztem miközben továbbra is folytattam a táncot:
– Szeretnéd, hogy levegyem a felsőmet?
– Igen. – Jött azonnal a határozott válasz. Erre én tánc közben szép lassan elkezdtem húzni felfelé a topomat. Tudtam, tudja, hogy nincs rajtam melltartó. Végre sikerült nőként is felkeltenem az érdeklődését! Lassan kibújtam a topból. Ádám csodálattal nézett, nagyot nyelt. Egy pillanatra a távkapcsolóért nyúlt, visszaléptette a filmet a hastáncos rész elejére, hogy továbbra is legyen zenénk, de közben szemét le nem vette rólam. Én pedig készségesen táncoltam, miközben melleimet már semmi nem takarta. Észrevettem a növekedő dudort shortjának közepén és éreztem, ahogy puncim nedvesedni kezd. Már csak egyetlen kis ruhadarab, a kis miniszoknyám rejtette el testem legintimebb részét egyre mohóbb tekintetétől. Meg akartam szabadulni az utolsó ruhadarabomtól is. Szerencsére nem kellett sokat várnom, mert Ádám egy pillanattal később megkérdezte:
– Táncolnál nekem a szoknya nélkül is?
– Akár – válaszoltam, és tánc közben lassan elkezdtem felfelé húzni a miniszoknyámat, előbb egy kicsit az egyik oldalon, majd a másik oldalon. Tudtam, ahogy haladok vele lassan felfelé, először csak kicsit és ritkán, majd egyre jobban és gyakrabban villan meg tánc közben csupasz puncim.
– Nincs rajtad bugyi! – Mondta mosolyogva, és közben egy pillanatra nem vette rólam a szemét.
– Nincs bizony – búgtam, és táncoltam tovább. Mikor már szeméremdombom egészét felfedtem neki, felfelé lehúztam magamról az utolsó ruhadarabomat. Ott álltam, pontosabban táncoltam előtte, anyaszült meztelenül.
– Gyönyörű vagy! – mondta elismeréssel, mire szívemet határtalan boldogság töltötte el. Bejövök neki! Végre továbblépünk az igazi kapcsolat felé. Tánc közben egyre közelebb húzódtam hozzá, és egyre vadabbul mozgattam a csípőmet, lábaimat, lépéseimet pedig távolítottam egymástól, hogy minél többet láthasson a legnőibb részemből. A hatás nem maradt el, nadrágja már szabályos „sátort” alkotott.

Aztán egyszer csak nem bírta tovább. Lerántotta magáról pólóját (istenem, de ritkán látni való életben ilyen szépen kimunkált férfi felsőtestet!) majd felállt, egyetlen lépéssel előttem termett, szenvedélyesen átkarolt és felemelt, majd két lépés után testét nekem nyomva a legközelebbi falhoz szorított. Mellizmai hozzányomódtak melleimhez; mellbimbóim kőkeménnyé váltak, és éreztem, hogy már bőségesen folyatok odalent. Az egész nem tartott két másodpercig sem, ha akartam volna se nagyon lett volna időm tiltakozni… de persze dehogyis akartam tiltakozni 🙂
Nem hajolt le hozzám, hanem a fenekemnél fogva felemelve tartott, könnyedén, mintha pehelyből lennék. Száját a számra tapasztotta és csókolni kezdett… mohón, szenvedélyesen. Viszonoztam csókját, nyelveink felfedezték egymást. Vagy egy percig csókolt folyamatosan, aztán arcomat csókolgatta, majd a nyakamba fúrta a fejét és ott csókolt. Épp csak egy pillanatra megállva két csók között megkérdezte:
– Nem bánod? Megálljak?
– Abba ne merd hagyni – suttogtam és ő folytatta, csókolta nyakamat, majd lejjebb a kulcscsontomat, mígnem elérte a melleimet. Felnyögtem az élvezettől. Hevesen, szenvedélyesen csókolgatta őket. Aztán visszaengedett a földre, letérdelt és a szeméremdombomat kezdte csókolni. Egyik lábamat a vállára helyezte, és a belső combomtól a szeméremajkam felé haladt csókjaival. Mielőtt középre ért volna, megemelt a combtöveimnél fogva, kezeivel könnyedén megtartva; hátamat a fal támasztotta, csípőmet viszont a faltól eltávolítva maga felé húzta, hogy jobban hozzáférhessen a puncimhoz. Végigcsókolt a másik combomon is, annak belső felétől a szeméremajkaimig, majd végül végignyalta a puncim közepét, aljától a csiklómig. Felnyögtem a kéjtől. Rendesen talán gyors lett volna a tempó, de most már eleve nagyon be voltam indulva, és nagyon jól csinálta, amit csinált, így egyáltalán nem bántam, hogy gyorsan haladunk. Ahogy nyelve fürgén dolgozott alul, éreztem ahogy nő bennem a kéjes feszültség. Elkezdte csak a csiklómat ingerelni a nyelvével. Pillanatokon belül rám tört az orgazmus hulláma. Azt hiszem, kicsit spriccelhettem is. Ádám megjegyezte:
– Nagyon finom vagy. – Csak egy nyögést sikerült produkálnom válaszként, az orgazmusom még nem tűnt tova.

Visszaengedett a padlóra, hátralépett, és vadul lehúzta, szinte már letépte magáról a shortját, és vele együtt alsónadrágját is. Méretes pénisze egyből az ég felé meredt ahogy kiszabadult börtönéből. Elöntött a vágy, farkát egyszerre akartam csókolni és magamban érezni. Ádám döntött helyettem, hozzám lépetett, felkapott mintha csak tollpihe lennék, magához szorított, megtámasztott a fenekemnél fogva. Hátralépett és leült a kanapéra, engem maga előtt-maga fölött tartva. Megéreztem ágaskodó farkának végét a hüvelybemenetemnél, ösztönösen dereka köré kulcsoltam a lábaimat. Ádám abban a pillanatban leengedte a karjait; ráhuppantam. Tövig szaladt belém kőkemény férfiassága, teljesen kitöltve a szinte elfolyósodott puncimat. Hatalmasat nyögtem az élvezettől, lábammal szorítva magamat testéhez húztam magamba. Mozogni kezdtünk, csípőink tökéletes ritmusra jártak. Éreztem ahogy makkja a méhszájamnak lökődik minden egyes ütem végén. Nagyon, de nagyon rágerjedtem erre a félisten pasira; éreztem, néhány erőteljes lökés, és máris elélvezek. Ádám pedig nem kegyelmezett a puncimnak, lökött újra, és újra. Fél percen belül éreztem a gerincem alján a mással össze nem téveszthető feszülést, ő pedig csak mozgott bennem, erősebben, gyorsabban. Még egy lökés, még egy ütés a méhszájamon, még egy lökés, még egy ütés – és hüvelyem megfeszülve, Ádám farkát megszorítva, édes görcsbe rándult ahogy rám tört az újabb, ezúttal már hüvelyi orgazmus.
– Csodaszép vagy orgazmus közben – hallottam valahogy furcsán távolról miközben az orgazmus hulláma lassan tovavonult. Kisvártatva tudtam csak válaszolni:
– Nagyszerűen csináltad.
– Csináltam? Mi ez a múlt idő? – Nevetett fel, majd megemelt és a kanapéra tett. Mozdulataiból kétségtelen volt szándéka, feltérdeltem hát, kezeimet és fejemet egy díszpárnára hajtva, a csípőmet pedig magasra feltolva, egyfajta „kutya” pozícióba. Kezeit a csípőmre tette, és egyetlen gyors mozdulattal magába húzott, tövig hatolt belém. Hihetetlenül nedves puncim készségesen nyitott utat pénisze számára. Kicsit kijjebb csúszott belőlem, majd csípőmnél fogva erősen magába rántott miközben saját csípőjét előre tolva jókorát lökött bennem. Nem is lökés, inkább döfés volt ez, jóval erősebb, mint az előbb az ölében ülős pozícióban. Még nem múlt el teljesen az előző orgazmusom hatása, és máris éreztem, hogy készülődik a következő. Növelte a döfések erejét, gyorsított a tempón. Gerincem megbizsergett, légzésem akadozni kezdett, majd megfeszültem és újra felrobbantam ahogy egy újabb, az előzőnél erősebb orgazmus kéje öntött el.

Ádám farka viszont nem lankadt, ő még nem élvezett el. Kihúzta belőlem szerszámát, felállt, és így szólt:
– Várj egy pillanatot, eszembe jutott valami. – Felkapta a távkapcsolót, leállította a filmet (épp véget ért a nemes és a kikötözött táncosnő szeretkezése), majd átment a másik szobába. Kattanásokat, csattanásokat, puffanásokat hallottam, és talán dobozok húzkodását a padlón? Mit csinálhat? Kisvártatva múlva vissza is tért, kezében két sállal, egy ugrálókötéllel, meg egy edzéshez használatos kötéllel. Izgalom futott át testemen amikor rájöttem, mire készül – és nem is hagyott kétséget szándéka felől:
– Jó erősen ki foglak kötözni. Persze csak ha nem bánod. – Kellemesen megborzongtam a kiszolgáltatottság gondolatától. Hogy is bántam volna!
– Nem bánom – feleltem habozás nélkül.
Ádám felkapott (hihetetlen erős pasi!) és átvitt a hálószobába. Hanyatt tett le az ágyra. A franciaágy négy sarkát egy-egy vaskos, talán harminc centi magas faragott „oszlop” díszítette. Kezeimet a sálakkal kikötötte a felső oszlopokhoz, lábaimat pedig a kötelekkel az alsó oszlopokhoz. Így kezeim is, lábaim is jó százhúsz fokos szögben szét lettek tárva; meztelenül kiterítve feküdtem az ágyán. Nem viccelt, amikor „jó erős kikötözésről” beszélt: bár egyik csomó sem volt fájdalmasan szoros, de mégis bőven elég szoros ahhoz, hogy ha akarnék se tudjak szabadulni. Ekkor vettem észre, hogy van még nála még valami: egy selyemkendő. Letakarta vele a szemeimet és finoman megkötötte a fejem túloldalán, hátul. Az eddiginél is jobban felizgultam: ki vagyok terítve, ki vagyok kötözve, és nem látom mit csinál. Azt tesz velem, amit csak akar, nincs beleszólásom már. Puncimat ismét elöntötte a kéjnedv.
Megcsókolta a melleimet, majd a hasamat, végül a puncimat. Fölém hajolt, farkának végét a puncimhoz illesztette. De ezúttal nem hatolt be egyből. Kicsit feljebb pozicionálta a farkát a hüvelybemenetemnél, a hüvelytornácomat, majd a csiklómat masszírozva. Aztán lejjebb tolta a péniszét, makkjával a gátamat masszírozva finoman. Majd megint feljebb, még feljebb a csiklómat, aztán lejjebb, a gátamat. Közben egyik kezével a melleimet simogatta érzékien. Nagyon vártam már, hogy belém jöjjön, de csak húzta az időt, végletekig korbácsolva a vágyamat. Éreztem, ahogy kéjnedvem túlcsordul. Ekkor végre ismét a hüvelybemenetemhez illesztette a farkát, és talán egy centit benyomta a legvégét, de aztán egyből ki is húzta. Másodszorra talán egy milliméterrel beljebb jött, majd ismét kihúzta. Minden alkalommal épp csak egy kicsit jött beljebb. Vágyam az egekbe szökött.

Végül megkegyelmezett nekem, és hirtelen nagy erővel tövig belém döfte a farkát. Felnyögtem a kesztyűn keresztül. Viszont a jól bevált ritmus helyett kétszer lassan, finoman, szinte félénken tolta belém a péniszét, majd harmadszorra megint teljes erővel. Három lassú, egy gyors. Egy lassú, két gyors. Öt lassú, három gyors. Teljesen kiszámíthatatlan módon jöttek az lassú, gyengéd pumpálások és a villámgyors, erős döfések, én pedig nem láthattam őt, nem tudtam mire készül éppen. Sosem volt még részem ilyenben, de nagyon élveztem, a kiszámíthatatlanság még tovább szította szenvedélyem. (Azóta megtudtam, hogy „thrusting”-nak hívják ezt a technikát.) Egy pár percig játszottunk így, majd hirtelen teljes erővel, folyamatos gyors ütemben kezdett mozogni bennem. Pár másodpercnyi döfés után éreztem: te jó ég, még egy orgazmusom készülődik, és ez még nagyobb lesz mint az eddigiek. Ádám felgyorsított és éreztem ahogy pénisze néha elkezd meg-megrándulni egyet. Tudtam, hogy közeleg az ő orgazmusa is. Megpróbáltam kicsit késleltetni az enyémet, de testem elárult, nem engedelmeskedett az akaratomnak, és még szinte ugyanabban a pillanatban elélveztem – a kesztyű jótékonyan tompította kéjes sikolyomat. Gátamtól a méhemig az egész altestem összerándult, és elöntött a gyönyör; gondolataim eltűntek, nem volt semmi, csak az extázis. Hatalmas orgazmust, életem leghosszabb és legintenzívebb orgazmusát éltem át.

Miután extázisom alábbhagyott, Ádám levette a szemeimről a selyemkendőt, kivette számból a kesztyűt.
– Nem vágnak még a kötelek? – kérdezte.
– Mostanra egy kicsit már kezdenek – vallottam be, mire ő eloldozta kezeimet és lábaimat.
– Nagyon jó szeretkezni veled – mondta, és szívemet határtalan boldogság öntötte el.
– Veled is – válaszoltam őszintén.
– Akkor mit szólsz még egy fordulóhoz? – mosolygott rám.
Ejha, gondoltam, ezek szerint még harmadszorra sem ment el. Hogyan bírja ilyen sokáig? Nem találkoztam még olyan férfivel aki ilyen hosszan tudott uralkodni ilyen hatalmas szenvedélyen – mert a szenvedély tüze teljes lánggal lobogott a szemében. Most valahogy nem bántam, hogy akadt „pár” alkalma gyakorolni a szeretkezés művészetét számos előző barátnőjével.
– Jöhet – nevettem.
– Laura – folytatta komolyabban – ezúttal nem hiszem, hogy meg fogok tudni állni.
– Nem is akarom, hogy megállj.
– Szedsz tablettát?
– Nem. – Pár hónappal az utolsó barátom után abbahagytam a fogamzásgátlót. Hülyeség volt, hiszen már akkor össze akartam jönni Ádámmal „rendesen”, de akkor nem tűnt úgy, hogy ez a közeljövőben bekövetkezhetne.
– Megyek, hozok gumit, talán akad még egy-kettő itthon – mondta, és már állt is volna fel de elkaptam a karját.
– Ne. Én téged akarlak érezni, nem a gumit. Azt akarom, hogy te is érezz engem. – Nem szerettem a gumit, és előző pasijaim se voltak oda érte.
– A ciklusod?
– Pont középidőben vagyok. – Ez is közrejátszott abban, hogy rendkívül kívánós voltam a napokban.
– De akkor…
– Csitt – tettem a szájára az ujjam – Ne aggódj. Holnap reggel íratok fel esemény utánit – épp vasárnap délután volt.
– Biztos vagy benne?
– Igen.
– Megpróbálhatom kihúzni még időben és…
– Nem, azt szeretném, hogy mélyen bennem élvezz el. Tényleg. – Mindenképpen meg akartam ajándékozni ezzel. És persze magam miatt is tettem ezt, mivel tapasztalatból tudtam, hogy megduplázza, megtriplázza a gyönyört amikor érzem, hogy a férfi belém élvez.
– Tudnod kell, hogy négy vagy öt napja nem nyúltam magamhoz… nagyon, nagyon meg vagyok töltve.
– Ajánlom is, hogy alaposan eláztass – mondtam kacéran. Élt bennem valamilyen megmagyarázhatatlan vágy arra, hogy Ádám egy része bennem legyen, hogy spermája a méhembe jusson. Azt hiszem izgalommal töltött el az a tudat, hogy ha nem vennék be esemény utánit, akkor jó eséllyel teherbe esnék. Persze beveszem majd, de akkor is, egy napig olyan lesz … mintha terhes lennék.

Ádám elfogadta az ajánlatom. Fölém hajolt, és lassan belém tolta továbbra is kőkemény farkát. Ezúttal lassan kezdett mozogni bennem, de minden ütemnél egy egészen picit gyorsított. Pénisze teljesen kitöltötte hüvelyemet. Nemsokára a gyengéd lökésekből erősebbek lettek, majd döfésekké alakultak át. Közben végig mélyen a szemembe nézett – valami csodálatos élménynek lettem részese, úgy éreztem magába a lelkébe látok. Lábaimat szorosan Ádám dereka köré kulcsoltam, és megemeltem csípőmet, hogy minél könnyebben mozoghasson bennem, és minél mélyebbre hatolhasson. Gyorsított. Az döfésekből már szinte ütések lettek, ahogy egyre nagyobb erővel és sebességgel mozgott bennem. Ezúttal nem csak puncimban és gerincem mentén, hanem a méhszájamnál is éreztem egy minden eddiginél mélyebb, erősebb feszültség egyre gyorsabb felépülését. Ádám is megérezte, tovább gyorsított. A feszültség nőtt, pulzusom az egekbe szállt, kapkodtam a levegőt. Éreztem, hogy ez az orgazmus most más lesz mint az eddigiek. Reméltem, hogy ezúttal egybeesik majd Ádáméval, hogy nem megyek el mielőtt ő elélvezne. Kezeimet ösztönösen Ádám háta köré fontam, és amennyire csak tudtam magamhoz húztam, hogy testünk minél nagyobb felületen érintkezzék. Úgy éreztem, mellbimbóimmal szinte ölni lehetne, olyan kemények. Ádám is egyre jobban magához szorított, acélos izmai szinte satuba fogták testemet. Tovább gyorsított, most már minden eddiginél erősebben és gyorsabban pumpált, minden döfés jókora ütés a méhszájamon. Automatikusan, mozdulataival tökéletes szinkronban mozgattam csípőmet fel és le, hogy még erősebbé tegyem az ütéseket a hüvelyemben. Folyamatosan nyögdécseltem, úgy éreztem, szívem mindjárt kihagy. Erősen megszorítottam a hüvelyemet (ilyenkor jönnek jól a rendszeresen végzett Kegel-gyakorlatok), hogy minél jobban fokozzam Ádám élvezetét. Ekkor megéreztem Ádám farkának első rándulásait. Tudtam, közeledik a csúcshoz, és ezúttal nem fogja visszafogni magát, mint az előző fordulóban. Hihetetlenül felizgatott a gondolat, hogy mindjárt belém fog élvezni, tele fogja pumpálni hüvelyemet spermával. A gerincem és méhszájam irányából eredő feszültség eluralta az egész testem, éreztem, nem nőhet már sokáig, mindjárt ki kell sülnie. Elöntöttek a kéjnedveim, bőségesen folyattam. Már szinte nem is vettem levegőt. Ádám péniszének rándulásai gyakoribbakká váltak, és még jobban gyorsított a tempón, tekintete elhomályosult, ahogy az ösztönei teljesen átvették az irányítást. Majd hirtelen az egész farka, ha lehet, még az eddigi kőkeménynél is keményebbé vált. Ugyanebben a pillanatban a teljes testem megfeszült, karjaim, kezeim szinte belevágtak Ádám húsába. Lélegzésem leállt. Ádám egy utolsó hatalmasat döfött belém, és nem húzódott többé vissza belőlem, tövig bennem maradt. Hangosan felnyögött, és megéreztem a méhszájamra spriccelő ondó első óriási kilövellését; hüvelyem végét elöntötte a forróság. És ebben a pillanatban kisült a feszültség.

A gyönyör korábban sohasem tapasztalt erővel sújtott le rám. Az érzés olyan lehengerlő, olyan intenzív volt, hogy azt hiszem, egy pillanatra el is ájultam. Minden izmom kéjes görcsbe rándult, majd egész belsőm Ádám péniszének lüktetésével szinkronban pulzálni kezdett. Gondolataim megszűntek. Megszűntem létezni, mintha kicsit meghaltam volna. Csak a mindent elsöprő extázis maradt, az „én” nem volt sehol. Éreztem ahogy farka minden egyes pulzálással hatalmas adag ondót lövell belém. Nem tűnt úgy, hogy csökkenne a gyakoriságuk vagy az erejük. Orgazmusom elérte teljes testemet. Ilyent még sohasem tapasztaltam korábban. Nem csak a hüvelyemben és a méhemben éreztem az orgazmust, hanem egész testem minden pontjában átéltem. Izmaim önálló életre keltek, kontrollálhatatlanul vonaglottam orgazmusom nem csituló áradatában. Éreztem, ahogy Ádám izmai is hasonlóképp vonaglanak, amitől pénisze megremegett hüvelyemben, ettől ismét valószínűtlenül megkeményedett és újult erővel pumpálta belém az ondót. A testem pedig csak vonaglott, nyögtem és sikítoztam – ezeket sem tudtam kontrollálni. Leírhatatlan volt extázisom mértéke és kiterjedtsége, és nem akart alábbhagyni.

Nem tudom mennyi ideig lehettünk így, nem tudom, hogy az idő lelassult-e, vagy éppenséggel felgyorsult. Ádám néhányat mozdult bennem – nem tudom akaratlagosan, ösztönösen, vagy az orgazmusa által diktált kontrollálhatatlan módon – de épp elég volt ahhoz hogy az extázisom intenzitása megint a maximumig, illetve a fölé fokozódjon. Ezúttal biztos vagyok benne, hogy elájultam a gyönyörtől, egy pár másodperc biztos kiesett, de lehet, hogy több is.

Mikor ismét éreztem magamat, Ádám pénisze még mindig pumpált, de már ritkábban és kisebb erővel. Orgazmusom lassan, elképesztően lassan csitult. Még percek után is úgy éreztem, lehet, hogy elég lenne pár mozdulat a hüvelyemben, és teljes erővel visszatérne. Ádám hangosan vette a levegőt; és is lihegtem, mintha most úsztam volna le egy levegővel negyven méter víz alatt. Pénisze puhább lett, és valamelyest zsugorodott, de továbbra is bennem maradt. Éreztem, hogy hüvelyem teljesen tele van összekeveredett testnedveinkkel.

– Ez egészen hihetetlen volt – mondtam kicsit később. – Életemben nem volt még ilyen jó a szeretkezés.
– Nekem sem. – vallotta be – Ez nem egyszerűen szex volt, hanem a lehető legjobb, legszebb szeretkezés, amit csak el tudok képzelni. De a leginkább annak örülök, hogy többször is a csúcsra tudtalak juttatni.
– Igen, csodálatos szeretkezés volt. Köszönöm neked – és megcsókoltam.
– Laura – kezdte komolyan, és mélyen a szemembe nézett – Valamit mondanom kell neked.
– Igen? – kérdeztem elhaló hangon. Csak nem?
– Ne ijedj meg, de … úgy érzem már egy ideje szerelmes vagyok beléd. – Dehogy ijedtem! Ez volt a legszebb dolog, amit csak mondhatott e pillanatban. Határtalan boldogság öntött el, hogy viszontszeret.
– Én is szerelmes vagyok beléd. Már elég régóta – vallottam be.
A szavak itt már nem voltak elegendők, szájunk szerelmes csókban forrt össze. Péniszét még mindig magamban éreztem, de ahogy csókolóztunk, elkezdett kissé kijjebb jönni.
– Várj, ne húzd ki magad belőlem, csordultig tele vagyok. – nevettem rá – Kellene egy rongy vagy hasonló.
A sálakat meg a kesztyűt sajna túl messzire dobáltuk, egyedül a selyemkendő volt kéznél.
– Ez nem lesz elég – mondtam neki vigyorogva.
– Mindegy, a lepedőnek, meg alatta a plédnek úgyis annyi, nagymosásra van szükségük. – nevetett.
– Maradj inkább bennem. – azt akartam, hogy spermája minél tovább bennem maradjon.
– Kérésed parancs. – válaszolt nevetve. A selyemkendőt azért félig-meddig magunk alá ügyeskedtük, biztos ami biztos. – Nem nyomlak, nem vagyok túl nehéz? – Kérdezte, hiszen továbbra is rajtam feküdt.
– Ne aggódj, majd szólok ha nehéz vagy – semmi másra nem vágytam jobban, csak hogy testét magamon, magamban érezzem.

Így beszélgettünk vagy fél órát. Kiderült, hogy még pár évvel a találkozásunk előtt volt egy ellenkező nemű jóbarátja, mondhatni a legjobb barátja. Aztán amikor szorosabbra akarta fűzni a kapcsolat, párkapcsolattá alakítva azt, nem működött a dolog, olyannyira nem, hogy a barátságuk is elhervadt. Nem akarta, hogy velem is ez történjen, ezért nem mert közeledni. Én pedig bevallottam: nem bíztam benne, hogy bejövök neki mint nő, különösen a volt barátnői testi adottságait tekintve. Biztosított róla, hogy tökéletesen bejövök neki, lelkileg és testileg is. Ezután ismét szerelmet vallottunk egymásnak, mire pénisze merevedni kezdett a hüvelyemben.

– Még egy menet? – kérdezte. Boldogan benne voltam. Eddig nekem több jutott ki az orgazmusból, mint neki; meg akartam ajándékozni egy újabb extázissal.
– Miért is ne? De ezúttal én diktálok! – nevettem. – Forduljunk át, én leszek felül – mondtam játékosan ellentmondást nem tűrő hangon. Megpróbáltuk úgy, hogy közben ne csússzon ki belőlem, de nem sikerült, a bennem lévő töltet pedig természetesen elkezdett kifolyni; a vékony selyemkendő mit sem ért ilyen mennyiségnél. Csak nevettünk a dolgon, hogy leamortizáljuk talán még az ágymatracot is.

Ádám hanyatt feküdt, én pedig terpeszülésben ráültem, puncim vágatával a hasára feszülő rúdjára helyezkedve (milyen szép, izmos, lapos has … és milyen impozáns farok!). Csípőmet előre-hátra mozgatva csúszkáltam a péniszét masszírozva, aminek hatására szerszáma rohamosan keményedett. Mikor elérte a teljes keménységet, egy darabig még folytattam a puncis masszírozását, majd felemelkedtem, farkát pozícióba igazítottam, és szép lassan beleültem, miközben végig egymás szemét néztük. Szokás szerint tövig engedtem magamba. Elkezdem mozogni rajta, ő pedig a melleimet simogatta. Először lassan, majd fokozatosan gyorsítva lovagoltam rajta, élvezve, hogy ezúttal én irányítok. Tudta, hogy nem fogok megkegyelmezni neki; nem is tettem. Amikor megérkeztek péniszének első árulkodó rándulásai, fokoztam a tempót amennyire csak tudtam. Éreztem, hogy ezúttal ő fog előbb eljutni a csúcsra. Kevesebb mint fél perc múlva így is lett, pénisze, teste megfeszült, és felnyögött, ahogy elérte az orgazmusa, éreztem ondójának ütését méhszájamon. Én viszont még nem lassítottam, továbbra is lovagoltam erősen, hogy orgazmusát minél jobban elnyújtsam – ami sikerült is. Ekkor viszont én is elélveztem, hasára rogytam, és hagytam, hadd rántsa görcsbe testemet az orgazmus.

Percek után tértünk magunkhoz az újabb extázisból. Ismét beszélgettünk, miközben farkát magamban tartottam. Olyan jó érzés volt magamban érezni, és ő is imádott bennem lenni. Végül aztán elvonultunk a tusolóba, egy közös tusolásra… ami persze újabb szeretkezésbe torkollott. Nagyjából így zajlott a vasárnap hátralévő része, szeretkeztünk, beszélgettünk, tusoltunk, majd mindezt újra és újra. Éjszakára nála maradtam, együtt aludtunk a (pecsétes, ekkora már kissé viharvertnek kinéző) ágyban.

Csodálatos volt reggel mellette ébredni. A héten nem dolgoztam (még korábban szabadságot vettem ki, eredetileg le akartam biciklizni a Velencei tóhoz és pár napot ott tölteni), ő pedig flexibilis munkaidőben dolgozott, úgyhogy betelefonált a munkahelyére, hogy aznap majd délután dolgozik, akkor is otthonról, céges laptopjának VPN kliensével csatlakozva a vállalati hálózatra. Előre volt a munkájával, és mondanom sem kell, esze ágában sem volt dolgozni 🙂 Reggel közösen elhatároztuk, hogy mindketten egyből felkelünk, mert ha ágyban maradunk, akkor … nos, akkor semmi nem lesz elintézve. Ádámnak boltba kellett mennie, mert nagyjából kifogytunk a kajából (na meg óvszer is kellett, bár erre nem gondoltam annyira szívesen; mint említettem, nem rajongtam az óvszerért), és egy-két apróbb ügyet is el kellett elintéznie, nekem pedig természetesen esedékes volt egy „vészlátogatás” a nőgyógyászomnál meg a patikában. Ádám mondta, hogy ne vegyem be a bogyót, amíg vissza nem érek, nehogy útközben jöjjön rám a szédülés vagy hányinger. Eddig idáig csak egyszer használtam ilyen tablettát, évekkel ezelőtt, akkor semmilyen különösebb mellékhatást nem tapasztaltam, de persze nem ártott az óvatosság.

Ő ért haza először (adott kulcsot arra az esetre, ha fordítva történne), és még egy könnyű salátatálat is készített nekem amolyan tízórai gyanánt. Reggeli után a hálószobába mentünk és visszabújtunk az ágyba beszélgetni. A testi közelségtől kezdtünk ismét beindulni. Ádám megkérdezett:
– Bevetted már a tablettát?
– Még nem.
Láttam, hogy kérdezni akar valamit, de tőle szokatlan módon tétovázott.
– Mi az? Bökd ki gyorsan! – mondtam, és játékosan oldalba bokszoltam.
– Be akarod venni? – értettem a kérdést, szeretett volna szeretkezni még néhányat a tabletta előtt.
– Elvileg 72 órán belül kell bevenni, úgyhogy bevehetem akár esete is … vagy esetleg holnap reggel.
– Nem, nem úgy értem…
– Akkor hogy érted? – valamiféle sejtelmes előérzet környékezett meg.
– Úgy értem … be akarod venni egyáltalán?
– Azt kérdezed … ? – most az én szavam akadt el. Kisegített:
– Igen… Nagyon ellenedre lenne, ha teherbe esnél?
– Azt mondod, hogy nem bánnád ha esetleg szülnék neked egy gyereket? – Magam is meglepődtem, hogy viszonylag milyen könnyedén mondtam ki ezt.
– Nem nem bánnám… Hanem szeretném… Szeretnék gyereket tőled. – Mélyen a szemembe nézett mikor ezt mondta. Teljesen komolyan gondolta.
Kicsit ledöbbentem. Ez a tempó tényleg gyors volt. De… nagyon tetszett az érzés, amit kiváltott bennem. Csak egy pillanatig tartott a félelmem, csak amíg meg nem szólalt bennem egy belső hang, vagy inkább egy bizonyosságot adó érzés, azt mondva-sugallva: ez a helyes, ez a jó, ez kell nekem! Nem igazán gondoltam végig reálisan, gondolkozásomat elhomályosította a szerelem; ösztöneimre, érzéseimre hallgattam. Fejemben ott visszhangzott az utolsó mondata: „Szeretnék gyereket tőled.” Kimondtam:
– És én szülök neked… – Ismertem Ádámot, tudtam, hogy szereti a gyerekeket, bánni is tud velük. Jó apa lesz.
Láttam, hogy Ádám meghatódott, szemében könny csillant meg a boldogságtól.
– Várj egy pillanatig – mondta, és kihúzta az egyik ágy melletti éjjeliszekrényke felső fiókját. Egy kis dobozkát tartott a kezében. Atyavilág, csak nem?! De igen. Ádám kinyitotta a dobozkát: egy gyönyörű szép gyűrű lapult benne. Bizonyára aznap reggel vehette. Letérdelt az ágy mellé, úgy nyújtotta felém:
– Légy a feleségem! Tiszta szívemből szeretlek, és szeretni foglak a világ végéig és azon túl! Hozzám jössz?
Istenem! Megkérte a kezemet! Nem egész egy nap után! Na de micsoda fantasztikus, átszeretkezett éjszaka után! És végül is már több mint három éve ismertük egymást, már-már szinte együtt éltünk eddig is. A félelem csak egy pillanatra szorította össze a gyomrom, után átadta helyét egyfajta határtalan boldogságnak. Könnyeim kicsordultak, szipogva válaszoltam:
– Hozzád hát, te mafla! – Csak később tudatosult bennem, hogy mit is tettem: életem két legfontosabb döntését hoztam meg pusztán érzéseimre hallgatva, kétszer öt másodperc alatt.
Ekkor már mindketten könnyeinkkel küzdöttünk, Ádám visszaugrott mellém az ágyba, majd szánk összeforrt. Hosszasan-hosszasan csókolóztunk. Végül Ádám fülébe súgtam:
– Legyen biztos az a baba! – Bár persze nagy valószínűséggel az előző napi aktusok és elegendők voltak ehhez. Ahogy kimondtam, máris végigfutott rajtam egy izgatott bizsergés, puncim erőteljesen nedvesedni kezdett.
– Pontosan erre gondoltam én is. – mondta Ádám. Hihetetlen gyorsan merevedett kőkeménnyé a farka. – Tegyünk egy párnát a csípőd alá! – Hanyatt fektemben megemeltem testem középső részét, ő pedig alám csúsztatott egy párnát. Egy darabig gyönyörködve nézett rajtam végig, majd ezt mondta: – Annyira boldoggá tesz, hogy így kinyílsz nekem, és feltárod előttem nőiességed törékeny, legszentebb csodáját! El sem tudod képzelni mennyire örülök, hogy elég vonzónak és érdemesnek találsz arra hogy gyereket szülj nekem. – Szinte fizikailag éreztem, ahogyan szerteárad testemben a boldogság szavai nyomán.
– Szeretlek. – suttogtam, majd hozzátettem – Most pedig ejts teherbe… ha esetleg tegnap még nem tetted volna meg. – mindketten nevettünk.

Mint ahogyan előző nap, ezúttal is orális szexszel kényeztetett először, közben végig a melleimet simogatva; egy pillanatra sem állt meg amíg el nem értem az első orgazmusomat. Ezután hüvelynyílásomhoz illesztette a farkát, és lassan tövig nyomult ekkora már jócskán nedves puncimba. Felnyögtem a gyönyörűségtől. Lassan mozogni kezdett bennem, majdnem teljesen kihúzva magát belőlem, majd újra tövig nyomulva belém. Megfeszítettem hüvelyizmaimat; most ő nyögött fel. Ismét szenvedélyes csókolózásba kezdtünk, miközben gyorsuló tempóban mozgott bennem alul. Éreztem, hogy testem hamarosan ismét készen áll az újabb orgazmusra.

Ezúttal az előző napinál is jobban felizgultam a gondolattól, hogy nemsokára mélyen belém fog élvezni. A védekezés nélküli szeretkezés már tegnap is nagyon felizgatott, pedig akkor még nem esett szó valódi teherbe esésről. Ezúttal viszont ez volt a kifejezett szándékunk. Elképzeltem, ahogy az orgazmusunk csúcspontján mélyen telepumpálja hüvelyemet ondóval, ahogyan orgazmusom hullámain lovagolva méhszájam magába szívja a spermáját, ahogy több százmillió egészséges spermiuma indul útjára termékeny méhem mélye felé, hogy egyikük végül megtermékenyíthesse érett petesejtemet. Nagyon-nagyon felizgultam.
– Csodálatosan ragyog az arcod – mondta Ádám. Elmosolyodtam, köré dereka köré kulcsoltam lábaimat.
– Ne kegyelmezz a puncimnak, pumpáld tele. Mindent kérek, amid csak van. – Tegnap alaposan kiürítettük Ádám készleteit, az azóta eltelt fél nap során viszont bizonyára jókora adag friss spermát állított hadrendbe.
Megcsókolt, majd erőteljesen mozogni kezdett bennem. Makkja elérte a méhszájamat, felnyögtem.
– Tedd a lábadat a vállamra – kért. Mindkét lábamat kinyújtottam és a vállára tettem. Ő felemelkedett rólam, megemelte a fenekemet, és még egy párnát tett alám. Csípőmre helyezte kezeit, és erőteljesen magába húzott, majd visszahasalt rám. Lábaimat visszafeszítette vállaival (hajlékonyságomnak jót tett a jóga), kezeit a vállaim fölé helyezte, és mintegy kiékelt velük, hogy ne csúszhassak el fölfelé, amikor majd az erőteljes futamba kezdünk.

Már az első ütemnél azt tapasztaltam, hogy ebben a pozícióban mélyebbre hatol belém, mint korábban bármikor. Szinte éreztem ahogy lökései nyomán a méhem „felágaskodik” és beljebb-feljebb húzódik, hogy helyet biztosítson péniszének a hüvelyemben. Ha érzésem nem csalt, akkor pontosan a méhszájam közepét döfködte a makkjának hegye, azaz ondókilövellései jó eséllyel pontosan ezt fogják majd „telibe kapni”.Az orgazmustól pedig kinyílik majd valamelyest a méhszájam, így spermája egy részét közvetlenül belelőheti. Beleborzongtam a gondolatba, gerincemen áram futott végig. Még inkább felizgultam, ahogy ráeszméltem, hogy így most meredekebb szögben van a testem a vízszinteshez képest, jobban fejjel lefelé. Az összes ondója a hüvelyem legmélyére gyűlik majd, a lehető legtöbb kerül belőle a méhembe. Biztosan tudni véltem, hogy két hét múlva nem kell már menstruáció miatt aggódnom. Terhes leszek! Gyereket fogok szülni neki! Lelkem ragyogott a boldogságtól.

Ádám minden lökéssel tövig nyomult puncimba, csípőből hatalmasakat döfve belém. Eleinte még nem túl gyorsan, viszont nagyon erőteljesen csinálta; később az döfései erősségét fenntartva gyorsítani kezdett. Nedveim már most túlcsordultak. Kezei és csípője satuba zárták testemet, teljesen ő irányított. Nyögdécselni kezdtem, ahogy ismét megéreztem az orgazmus előszelét. Nagyon „mélyről” indult az érzés, hatalmas extázis ígérkezett. Ő pedig gyorsított. És gyorsított. Őrülten erős lökései nyomán hangosan csattogtunk. Hangosan sikkantgatni kezdtem; egy pillanatra felmerült bennem, hogy ezt a szomszéd lakásokban lakók is hallhatják, de nem érdekelt. Megéreztem péniszének első rándulásait, testem elkezdet megfeszülni, tüdőmet teleszívtam, majd a levegő bent maradt, légzésem leállt. Ádám döfött még néhány hatalmasat, majd farka megfeszült, és az utolsó lökés után teljes erőből belém szorította magát és hangosan felnyögött. Méhszájamban éreztem forró spermájának első ütését. Világom felrobbant, énem szétesett, ahogy az orgazmus őrült erővel lesújtott rám. Tüdőmből kitört a levegő, sikoly szakadt ki belőlem, ahogy teljes testem kéjes görcsbe rándult. Nem tudtam kontrollálni izmaimat, nem tudtam levegőt venni. Egész testemben a kéj vibrált, Ádám pulzálásával tökéletes összhangban. Éreztem, ahogy hüvelyem mélye forrósággal telik fel; hatalmas adag ondót pumpálhatott belém. Csak az extázis létezett, csak a gyönyör, míg egy pillanattal később már túl sok lett testemnek, és egy pillanatra elájultam, mint ahogy tegnap is.

Mikor tudatom ismét visszatért, lihegésünket hallottam. Hüvelyem tűzben égett, testünkön folyt a veríték.
Percek alatt tértünk annyira magunkhoz, csillapodott annyira a szenvedélyünk, hogy szólni tudtunk.
– Ez… ez eszméletlen volt – mondta Ádám szemembe nézve.
– A szó szoros értelmében – válaszoltam. – Azt hiszem egy időre elájultam az extázistól.
– Egy-két másodperc szerintem nekem is kiesett…
– Maradj bennem.
– Benned maradok.
Megcsókolt. Még mindig meglehetősen merev péniszét bennem tartotta. Meghitt beszélgetésbe kezdtünk, kettőnkről, szerelmünkről, jövőbeli életükről. Soha, senkit nem éreztem még annyira közel magamhoz mint akkor Őt. Úgy negyed óra múlva kezdett kissé kényelmetlenné válni a testhelyzetünk. Végig bennem maradva óvatosan kivette alólam a párnákat, majd oldalamra fordított. Egymással szemben feküdtünk, félig merev farka még mindig hüvelyemben, lábait összezárta, én pedig egyik lábamat a csípőjére tettem, hogy szerszáma továbbra is tövig bennem maradjon. Vagy két órát beszélgettünk és csókolóztunk még. Pénisze sosem vált teljesen lankadttá, és nagy örömömre végig bennem maradt. Elmondta, hogy nagyon be volt indulva rám, amit hímtagja tökélesen tükrözött is. Határtalan boldogságot éreztem vele, amire rátett még egy lapáttal a tudat, hogy teljes adag ondója bennem van – nagy része a méhemben. Semmi nem ment belőle pocsékba, nem folyt ki.

Nem írnám le részletesen a nap további részét – többnyire az ágyban töltöttük, újra és újra szeretkeztünk, közben beszélgettünk, időnként letusoltunk, néha ettünk… Maga volt a mennyország.

Természetesen az esemény utáni tablettát sosem vettem be. Soron következő menstruációm elmaradt, a terhességi teszt pedig két szép határozott vonalat mutatott, mindkettőnk határtalan boldogságára. Közben kitűztük az esküvő napját is, alig két és fél hónappal későbbre – nem vártunk vele sokat 🙂 Emlékszem a meglepetésre rokonaink, barátaink arcán, amikor bejelentettük, hogy összeházasodunk, és hogy terhes vagyok. Egyedül Éva barátnőm nem tűnt meglepettnek, ő csak sejtelmes mosollyal annyit mondott, hogy „Már épp kezdtem tűnődni, hogyan mi tart nektek ilyen sokáig”, és huncutul rám kacsintott.


Vélemény, hozzászólás?

Figyelem, felnőtt tartalom! Ha még nem töltötted be a 18! évet, akkor hagyd el az oldalt!