Animál szexkaland

Zsuzsa a ház előtt várt már, amikor befutottam eléjük a kocsival. Integetett, aztán felkapta lába mellől a sporttáskát és bedobta mögém a hátsó ülésre, hogy aztán körülfutva megkerülje a kocsit és ő is bezuttyanjon mellém. Pillanatok alatt akartunk egymásnak mindent elmondani az indulással és a hétvégével kapcsolatban, aztán mégis én kezdtem.

– Még a városban be akarok ugrani egy-két dologért az ABC-be, mert kinn a tónál ilyenkor már nem lehet semmi kaját kapni. Aztán ha a fiúk megjönnek este, az lesz az első, hogy kiborítsák a hűtőszekrényt.

– Tudom, mert nálunk is mindig ez van. Hol a kaja, hol a sör? Aztán ameddig nincs tele a hasuk olyan mogorvák, hogy rossz rájuk nézni – adott igazat Zsuzsa és közben a cigarettáját kotorta elő valahonnan hátulról.

– Mit beszéltetek meg Tónival, mikor tud indulni?

– Ha megcsinálta a délutáni rendelést, azonnal. És azt ígérte, mielőtt indul felhívja Lajost is és felveszi útközben. Nem kell mindenkinek külön kocsival jönni.

– Frankó! Remélem nem tévednek el kifelé jövet.

– Nem hiszem – mondta Zsuzsa. Tóni jól ismeri az utat hozzátok.

– Na, nem arra gondoltam, kedvesem. Sok itt a kurva a Nyéki-tó mellett, nehogy ezek csábítsák el a fiúinkat.

– Te gondolod, hogy képes lenne Lajoska egy ilyen kalandra? – álmélkodott kissé sápítozva Zsuzsa.

– Ezt komolyan kérdezted, vagy hülyítesz? – fordultam felé, mert látni akartam az arcát, miközben válaszol. De ahogy elnéztem ez a Zsuzsa vagy nagy színész, vagy nagyon naiv, mert úgy tűnt, fel sem tételezi a férjéről, hogy félre dug. Pedig hát Tóninak volt aztán lehetősége a kórházban, annyi ott a csinos és mindenre kapható nővérke, amennyit csak elképzelni lehet. Na, de legyen meg az öröme, ha neki így tetszi.

Közben megérkeztünk az ABC parkolójába és találtam is egy viszonylag árnyékos helyet, mert a nap igen csak tűzött és a kocsi rövid idő alatt úgy felforrósodik, hogy aztán szenvedhet az ember, míg elviselhetőre hűl menet közben. Bevásárló kocsi is volt kinn bőven, így csak a pénzt kellett bele dobni, hogy indulhassunk a körre.

Benn az üzletben kellemes volt a hűvös és az első pillanatban még meg is borzongatott a hirtelen hőmérséklet változás. Zsuzsa is fázósan megdörzsölte a karját amint mellettem lépdelt.

– Ezek itt kifagyasztanak bennünket – jegyeztem meg. Zsuzsa is rögtön rákontrázott.

– Az előbb még úszott a puncim az izzadságban, most meg mindjárt bederesedik.

– Ne félj, a tó mellett majd kiolvad a napon – zártam le a témát és tovább haladtam a polcok között.

– El ne felejtsünk Maci-Lacinak kaját venni, mert aztán főzhetek neki az egész hétvégén. Tudod Macit kivittük, hogy őrizze a házat, mert így nyáron nagyon sok az idegen és talán egy kicsit elrettenti őket, ha meglátják.

– Akkor azért nem lehet mostanában Macit látni itthon – jegyezte meg Zsuzsa.

– Itt vannak a kutya kaják, vegyél neki egy egész zsákkal, lássa milyen rendes a gazdaasszonya.

– Nyugodj meg, Maci e nélkül is tudja! – mondtam. Gondoskodok én róla rendszeresen.

– Tudom, tudsz te a férfiakkal bánni – de aztán ahogy kimondta, láttam Zsuzsa arcán a pillanatnyi rémületet, nehogy félre értsem.

– Persze kedvesem, majd tartok neked bemutatót – jegyeztem meg és elnevettem magam, mert elképzeltem a jelenetet amint a három kant a házelőtti gyepen idomítom.

Ahogy haladtunk előre úgy telt a bevásárló kocsi és mire a pénztárhoz értünk púposra volt rakva mindenféle kajával és piával. Abban már biztos voltam, nem fogunk Nyéken éhen halni. Fizettünk és kitoltuk a kocsit az autóhoz, de amint átléptünk az automata ajtón szinte mellbe vágott a kinti hőség és a fülledt levegő. Meg is jegyeztem:

– Csodálkoznék, ha nem lenne délután egy kiadós zivatar.

– Csak nehogy az egész hétvégét elizélje ez az idő – válaszolt Zsuzsa. Nagyon sokat akarok úszni és napozni.

– Bízzunk benne, hogy így lesz. Aztán hogy berakodtam a csomagtartóba indultunk is tovább a vikkend házhoz.

Nem volt különösebben nehéz kijutni a városból, bár a forgalom igen nagy volt, de ütemesen lehetett haladni és néhány perc múlva már Mályiban autóztunk, hogy aztán letérjünk a tavak felé. Ahogy terveztem, még délelőtt megérkeztünk a házunkhoz. Az érkező autó hangjára Maci-Laci majd kiugrott a bőréből és a kerítésen, annyira örült nekünk. Már dobtam is neki az ajándék kekszet, amikor a táskámban a kulcs után kutattam. Ez a megszokott ajándék, vagy ha úgy tetszik a belépő. Nem mintha e nélkül nem engedne be, de ha lehet mindig kiköveteli magának.

Ahogy beléptünk a kapun mindkettőnket körül szaglászott és boldogsága nem ismert határokat. Ami azt illeti, fajtáját tekintve nehezen lehetett volna meghatározni hovatartozását, mert a mamának valószínűleg besegített német juhász is meg valami hasonló nagytestű kutya, de egyáltalán nem volt valami vérengző fenevad, sőt ha lehet mondani jámborabb volt a kelletténél. Csak méretei rettentették vissza az ismeretleneket. Zsuzsa is szinte gyereknek tűnt mellette, amikor felugrálva táncolta körül. Rá is szóltam végül, mert a lábára lépett és túl sokat szaglászta elöl hátul a barátnőmet.

– Ilyenek ezek a fiúk – jegyeztem meg. Élnek, halnak a punci szagért. Zsuzsa meg nevetgélve tűrte Maci szaglászását.

Gyorsan kirakodtunk a kocsiból, részben a hűtőbe, részben az asztalra és aztán azonnal fürdőruhát vettünk. Zsuzsának is, nekem is egyforma szabású fürdőruhánk volt, egyikünk feneke sem volt különösebben eltakarva. Elöl meg a szokásos méret, amolyan tanga forma. Készítettem két nagy boros kólát, annyi jéggel, amennyi csak a pohárba fért és a napozó padok párnáit felfogva az udvarra indultam. Zsuzsa már a zuhany alatt verette magát a melegnek egyáltalán nem mondható csapvízzel, de ez egy percig sem zavarta. Forgolódott, hol a hasát, hol a kis formás fenekét tartotta alá, és nagyokat fújva köpte ki a szájába került vizet. Irigykedve néztem, aztán a szó szoros értelmében elhajtottam a zuhany alól. Már nekem is nagyon hiányzott a víz, hogy lemossam és lehűtsem egy kicsit magamat.

Aztán, úgy ahogy voltunk nedvesen ráhasaltunk a napozó padokra és vártuk, hogy megszáradjunk, hogy ismét melegnek érezzük a testünket. Közben a harmatos oldalú poharakat fogdosgattuk, hogy a belső hűtésünk is meg legyen. Ahogy a zuhanyozás után kezdtünk felmelegedni úgy vett mindkettőnkön erőt a lustaság. Egymást noszogattuk, hogy ki menjen be a házba a rádiós magnóért. Mindketten szerettünk volna valami zenét hallani, de felkelni egyikünknek sem akaródzott. Aztán végre én szántam rá magam, mert Zsuzsa még a fejét sem volt hajlandó felemelni. Visszatérve betettem egy kazettát és ismét elterültem a napozó padon. Még szerencse, hogy a készülék oda-vissza játszós volt, mert így nem kellett a kazettacsere miatt felkelni senkinek. Már unalomig ment a betett műsor, de újabb cserére egyikünk sem vállalkozott. A legtöbb, amit Zsuzsa megtett, hogy a hasáról a hátára fordult. Ahogy mondani szokták, döglöttünk a napon.

Az idő múlásával már annyira erős volt a nap, hogy éreztem, valamit tenni kell, mert felforr az agyam. Felkeltem bekrémezni magam, aztán Zsuzsa kérésére őt is alaposan bekrémeztem, de már nem feküdtem vissza a napozó padra, inkább az asztal melletti napernyő árnyékába húzódtam. Itt cigarettázgattam és a kint lévő képeslapokat, kezdtem nézegetni. Telt-múlt az idő és a nyugalom kezdett dög unalommá válni.

Miközben az asztal mellett ültem, kihúztam a lábam a papucsból és az előttem elnyúló Maci-Laci szőrét, kezdtem el simogatni. Tetszett, amint a kemény szőrszálak csiklandozzák a talpam és Maci-Lacinak is tetszett, hogy valaki foglalkozik vele. Teljesen elnyújtózkodott és tűrte, hogy tapossam, gyömöszöljem az oldalát, közben szemét majdnem teljesen lehunyta, annyira el volt ragadtatva a gondoskodásomtól. Aztán meguntam a simogatást, meg a lábam is elfáradt, csak az oldalára tettem, úgy pihentettem egy kicsit. Maci-Laci kis idő után megnézte, miért nem folytatódik a számára olyan kellemes foglalatosság, aztán felkapta fejét és hangos nyelvcsapásokkal elkezdte nyalni a hímvesszőjét.

Kati lehet, hogy már korábban is figyelt bennünket,
de az is lehet, hogy csak a nyalakodásra emelte fel a fejét, most azonban félkönyékre támaszkodva nézte, amint Maci magával foglalkozik. Aztán mintha magának mondaná csak, megjegyezte:

– Macinak feláll a fütyülője.

Nem hagytam szó nélkül Zsuzsa megjegyzését, mert bujkált bennem egy kicsit a kisördög.

– Azt hiszem kedvesem, nem sok álló fütyit láthattál, ha ezt annak nézed – mondtam és nem titkoltam azt a kis élt sem, amit mellé gondoltam.

– Ne gondold, drága barátnőm! Csak a kutyák méreteit nem ismerem. Így válaszolt Zsuzsa és továbbra is behatóan tanulmányozta a napozópad végében tevékenykedő Maci-Lacit.

– Ha gondolod, kibővíthetem ismereteidet egy gyorstalpalló tanfolyammal – fűztem a szót és gondolatban készültem a szópárbaj folytatására. Zsuzsa nem is maradt veszteg, mert rögtön megjegyezte:

– Nem is tudtam, hogy ilyen otthonosan mozogsz a kutyafütyik környékén is. Azt hittem, Lajos farka teljesen leköti a figyelmedet.

– Lajos farka tudom, a te figyelmedet is leköti – kedvesem, különben nem ültél volna bele szilveszterkor. De nehogy azt hidd, hogy neheztelek miatta, közben én is kárpótoltam magamat a te férjednél. Gondolom, ezzel nem mondok újat, mert észre vettem a tükörből, amint figyeled, hogy kefél meg a te Tónikád és tudd meg nem is esett rosszul.

– Még szerencse, hogy szomszédok és barátnők vagyunk, mert különben kikaparnám a szemed ezért a szövegért – játszotta meg egy kicsit a haragost Zsuzsa és kikotort a napozó alól egy csomag cigarettát, hogy rágyújtson. Én meg bele kortyoltam a már melegedő boros kólámba és visszatértem az előző témához.

– Kedvesem, ha jól emlékszem a kutyafütyinél tartottunk és hiányos ismereteidet ezen a téren kell pótolni. Láttál te már igazi álló kutyafütyit?

– Miért, te talán még fogtál is? – vágott vissza Zsuzsa. De a következő pillanatban láttam, megijedt, hogy talán túl szabadszáju volt és túllőtt a célon. Rögtön szabadkozott is egy kicsit. – Na nem úgy gondoltam, csak vicceltem.

Felálltam, megkerültem az asztalt és a mellette lévő napozó padra ültem.

– Figyelj csak barátnőm és véss jól mindent az eszedbe. – szóltam és megcsapkodtam egy kicsit a napozópad oldalát.

– Maci, gyere! Hozzám! – szóltam a kutyának. Maci azonnal felkapta a fejét és mint jól nevelt kutyához illik feltápászkodott. Nyújtózott egy kicsit, a hátát homorította, aztán rám nézett, mintha kérdezné, komolyan gondoltad?

– Gyere csak Maci-Laci! Gyere! – ismételgettem és megint megütögettem a tenyeremmel a napozópad deszkáját. Maci kényelmesen megindult és besomfordált a két napozópad közé. Megállt előttem és fejét a vállamhoz hajtotta.

– Jól van Macikám, gyere, mutassuk meg Zsuzsának, milyen is egy álló kutyafütyi. Aztán Maci hasa alá nyúltam és kézbe vettem a farkát.

– Te tényleg fel akarod itt állítani nekem Maci farkát? – sápítozott Zsuzsa, de nem hagyhattam ki a poént.

– Honnan tudod, hogy neked fogom felállítani? – láttam, meghűl benne egy pillanatra a vér.

– Ugye te nem először csinálod? – kérdezte és láttam a szemén a megdöbbenést.

– Mindent akarsz tudni? De ennek ára van! Nem szeretném, ha eljárna később a szád.

– Na, ne viccelj. Nem fogom én elmondani Tóninak sem Lajosnak.

– Remélem is! – mondtam, de csak később leszek benne biztos, ha már te is megfogtad Maci farkát, gondoltam. Kezem közben lassú mozgással megdolgozta a szerszámot és éreztem, amint vastagodik és keményedik a markomban. Gyakorlatból tudtam, mekkora lesz ez, ha tisztességesen felizgatják, ezért még idő előtt kezdeményeztem Zsuzsa bevonását.

– Ha most egy kicsit letennéd a cigit és koncentrálnál a szivarra, megtudnád mekkora egy álló kutyafütyi. Remélem tudod még, hogyan kell a farokkal bánni. – Láttam Zsuzsa arcán a megdöbbenést és talán legszívesebben kereket is oldott volna, megúszva ezt a számára szokatlan helyzetet, de a kíváncsiság is hajtotta, meg a leégéstől való félelem, hogy nem olyan nagy vagány, mint amilyennek szokta magát megjátszani. Végül is a flegma szerepet választotta. Kényelmesen elnyomta a csikket a hamutartóban és továbbra is félkönyékre támaszkodva, másik kezével Maci hasa alá nyúlt és kézbe vette a szerszámot.

– Ne félj, nem harap! – nyugtatgattam, bár erre semmi szükség nem volt, mert Maci örömmel vette a vele való foglalatosságot és csak néha farolt ide-oda a két napozópad között. Látva Zsuzsa bátortalanságát kissé irányítani próbáltam. – Fogd keményebben és húzd hátra a bőrt rajta.

Zsuzsa valóban megmarkolta ezután Maci farkát és nagyobb lendülettel kezdte el masszírozni. Nem kellett több, mint néhány húzás, hogy Maci fütyülője araszos méretre dagadjon, ami Zsuzsának szemlátomást nagy megdöbbenést okozott.

– Te Kati, ennek az állatnak akkora farka van, mint Tóninak – szaladt ki a száján és mostmár a korábban megjátszott érdektelenség percről percre fokozódó izgalomra váltott.

– Légy szíves ne becsüld le Macit és ne nagyzolj, mert ismerem a Tóni műszerét – ugrattam Zsuzsát, de ő tudomást sem vett a cikizésről. Hogy jobban lássa keze munkáját, karjára hajtotta fejét és figyelte milyen is az álló kutyafütyi. Előbb két ujjal tolta hátra rajta a bőrt, amikor látta, hogy enged megmarkolta és teljesen feltolta a tövéig. Aztán a bíbor színű fütyit kezdte markolászni, teljes odaadással, hol a hegyét fogdosva, hol pedig a tövéig hátra nyúlva.

– Baromi klassz – jegyezte meg. Kő kemény és akkora bunkók vannak a tövében, mint az öklöm. Oltári jó! Te, figyelj csak, ez a kutya már élvez! – suttogta meglepődve, mert Maci farkán sűrű cseppekben hullott az áldás.

– Kedvesem, ez csak a kenőanyag, majd, ha punciban lesz, akkor élvez. Ugye Macikám? – és én is alá nyúltam kedvesemnek. Kezünk találkozott, de Zsuzsa nem vonult vissza. Továbbra is Maci farkát markolászta.

– Hogy ez milyen vörös és teljesen le van csapva a hegye – jegyezte meg. A fenébe tudja ez bedugni így?

– Kapd le a fürdőrucit és mindjárt megtudod.

– Te meg vagy őrülve! Nem fogom magamat egy kutyával megdugatni. Még valami fertőzést szedek össze tőle.

– Nyugi, nem fogsz semmit összeszedni, különben is majd Tónira fogod. Úgy is kikezel belőle.

– Talán már te ki is próbáltad?

– Gondolom szeretnéd tudni, mi? Ha akarod, majd tartok neked meg férjednek bemutatót, amikor kefél a kutyám!

– Jól van, na, nem gondoltam komolyan. Nem kell mindjárt felkapni a vizet. Csak ugrattalak egy kicsit.

– És ha valóban megdugott már, akkor mi van? Nem állsz többet velem szóba? – kérdeztem.

– Nehogy azt hidd, hogy engem különösebben érdekel kit, vagy mit engedsz magadra. Ha neked jó, miért ne csinálnád.

– Hát persze, hogy jó! Maci akkor és úgy dug meg, ahogy én akarom! – tört ki belőlem, de ezen Zsuzsa nem igazán lepődött meg. Talán már jobban el volt magával foglalva és a folyamatos izgalom miatt az ő agyát is kezdte elönteni a rózsaszín köd. Szabad kezével fürdőruhája nadrágjában matatott.

Ami azt illeti, nekem is kedvem támadt egy kis hancúrozáshoz Maci-Lacival, meg Zsuzsának a fantáziáját is szerettem volna megmozgatni. Pillanatok alatt szabadultam meg a fürdőruhám melltartójától és ugyanilyen ütemben toltam le a nadrágját is, aztán hanyatt feküdtem a napozó padon és felém fordítottam Maci fejét.

– Gyere Macikám, nyaljál egy kicsit a gazdinak! – hogy egyértelmű legyen a kérésem szétnyitottam a combjaimat és kezdtem magamhoz húzni a kutya fejét. Macit nem kellett sokáig kéretni, mert a padok közötti szűk helyen ügyesen megfordult és orrával már a puncimat kezdte böködni. Szagolgatta, aztán nagy nedves nyelvével végignyalt. A hideg futkározott a hátamon, felállott a karomon a szőr, az arcomat meg olyan forróság öntött el, hogy azt hittem azonnal meggyulladok. Maci belejött és egyenletes nyelvcsapásokkal elkezdte nyalni a puncimat. Éreztem, amit megtelik vérrel a puncim és megvastagszik, úgy ahogy dugás előtt szokott. Az első pillanatok izgalma
múlóban volt, így törődhettem Zsuzsával is. Rá néztem, aztán megkérdeztem:

– Na, mi van, szeretnéd te is kipróbálni?

Zsuzsa ahelyett, hogy bármit is mondott volna, felhúzta a lábait és kezével elhúzta a fürdőruha nadrágot puncijáról, de csak annyira, amennyire a hozzáférést megengedte. Kezét és a nadrág anyagát úgy tartotta, hogy bármelyik pillanatban visszaengedhesse. Nem akartam elijeszteni, így nem is erőltettem a nagyobb kitárulkozást. Tudtam, úgy is előbb vagy utóbb sor kerül arra is.

– Macikám, új punci – szóltam, vedd kezelésbe! És a kutya fejét Zsuzsa rése felé fordítottam. Szerencsére nem kellett sokáig kéretni Macit. Lehet, hogy megérezte a másik szagot, vagy csak megszokásból fordult oda, de a következő pillanatban már Zsuzsa lába között volt a feje és hallhatóan szaglászta a rését. Egyre közelebb szorította a fejét barátnőm kezéhez, aztán birtokba vette ezt a puncit is, ami felől Zsuzsa megnyilatkozása nem hagyott kétséget.

– Megnyalta! – sóhajtott. Nyalja a puncimat!

– Ez isteni, érzem, hogy nyalja! Maci meg szorgalmasan böködte és nyelvelte a kitárulkozó rést. Zsuzsa nyöszörgött a nem várt örömtől és az ő arca is pillanatok alatt olyan lett, mint a tűz. Lábait még jobban szétvetette és igyekezett nagyobb teret engedni Maci fejének. Egy ideig kitartott kutyám az új punci mellett, de aztán meggondolta magát és ismét visszatért hozzám, hogy az én dombocskámat vegye kezelésbe. Nyelve nedves résembe hatolt, megérintette a csiklómat és én megint a csúcson voltam. Zsuzsa közben felháborodottan szövegelt.

– Ez nem igazság, már megint téged nyal! Küldd vissza hozzám, kérlek! – és hogy szándékát egyértelművé tegye a kutya számára azon nyomban megszabadult a fürdőruha felsőtől és nadrágjától, lábait meg úgy szétrakta, hogy szeretkezéshez sem különben.

– Mi van kedvesem, jól esett a nyalás? – hecceltem és Maci fejét eltolva magamtól ismét Zsuzsa felé irányítottam. Maci pedig tette a dolgát, ismét birtokba vette a Zsuzsa punciját. Zsuzsának sem kellett több. Lábai közé nyúlt és kezével széthúzta a szemérem ajkait, hogy ott érje Maci nyelve, ahol a legkellemesebb. Maci pedig hol szagolta, hol pedig lefetyelve nyalta az egyre nedvesebb puncit. Kis idő múlva a kutya megelégelte az ilyen irányú szorgoskodást és egyértelmű közösülési mozdulatok közepette kezdett Zsuzsára mászni, hogy megdugja. Zsuzsa ettől teljesen pánikba esett, lábait összekapta és próbált Maci alól kifordulni, de a kutya lábai közül nem volt egyszerű kikerülni.

– Ne légy már beszarva annyira! – szóltam. Nézd meg Maci farkát, már teljesen visszahúzódott, csak játszik veled. Inkább, ha jót akarsz nekem, állítsd fel megint.

– Be fogod tenni magadnak? – kérdezte Zsuzsa egy kicsit megnyugodva. Aztán megint rákérdezett.

– Ugye csináltad már máskor is?

– Te csak állítsd fel Maci farkát, azzal legyen gondod!

– Jól van, ne sürgess, megkapod mindjárt, ahogy akarod – és lejjebb csusszant a napozó padon, hogy Maci farkához férjen. A kutya továbbra is ott terpeszkedett Zsuzsa felett, ő meg kezelésbe vette a már teljesen lelankadt szerszámot. Már nem kellett neki mondani, mit, hogy csináljon, szakavatott kezekkel tolta a bőrt hátra, majd húzta előre. Aztán teljesen a csomókra feszítette, majd az egyre nagyobb kutyafütyit dolgozta meg mindkét markával. Szemlátomást élvezte a ténykedést és szemtől szembe nézhette a fokozatosan terebélyesedő a markolászástól bíbor színűre változó farkat. A hegye néha a melleihez csapódott, de az is lehet, hogy készakarva érintette meg vele magát. Maci szerszáma már araszosra dagadt, amikor megtörtént, amire vártam. Egy keményebb szorítás után nagy sugárban végig lőtte Zsuzsát a nyakától a köldökéig. Aztán gyors egymásutánban még kétszer megsorozta. Zsuzsa a meglepetéstől az első lövés után szóhoz sem jutott, aztán el kezdett sikongatni.

– Jaj, jaj Maci legecizett! Folyik rajtam, csinálj már valamit vele.

– Ne csinálj már ekkora balhét, ez sem különb, mint a férjedé, csak sokkal hígabb. Gondolom, nem először élveznek a hasadra. – Aztán, hogy a problémát megoldjam és Zsuzsa kedvét se vegyem el a továbbiaktól, kivettem a táskámból egy óvszert és felszakítottam a fogammal a csomagolását, hogy könnyen lehessen kibontani. Az áttetsző hártyát megforgattam az ujjaim között és ahogy kell, Maci farkára helyeztem, majd végig görgettem a merev szerszámon, egészen a csomókig.

– Na mostmár folytathatod! – szóltam és ismét Zsuzsa kezébe adtam a kutyafütyit. Legjobb lesz, ha szopsz neki egy kicsit. Csak úgy, ahogy otthon szoktad! – jegyeztem meg nem kis iróniával. Lehet, hogy az előző ijedelem miatt, vagy mert mutatni akarta ő sem akárki, szó nélkül kezdte a szájmunkát Maci farkán. Átmarkolta a mostmár felruházott szerszámot és nyelve hegyével végig simította a lapos véget, majd hosszában végig nyalta, egészen a szőrös részig. Aztán az ajkai közé illesztette a kutyafütyit és úgy nyalogatta. Macinak sok volt a jóból, mert neki csak a meleg lyuk számított, nem számított hol van. Ütemesen el kezdett farával előre hátra járni és rövid lökésekkel szájba dugta Zsuzsát. Zsuzsa behunyt szemmel tűrte, hogy Maci farka mind nagyobb lökettel járjon előre-hátra a szájába, kezével inkább csak tartott, irányította, mint lefogta volna a szerszámot. Ajkai fénylettek a kipréselődő nyáltól és Maci farka félelmetes ütemben dolgozott közöttük, aztán néhány pillanatra abbamaradt a lökdösés és a kutya kimerevedve préselte magát Zsuzsa szájába, amennyire bírta. Ilyenkor lövellte magját a farkára húzott óvszerbe, hogy aztán megint újra kezdje a nem mindennapi vágtát. Percekig eltartott, amíg a kutya megelégelte ezt a szeretkezési formát és egyik pillanatról a másikra otthagyta Zsuzsát, leugrott a napozópadról.

Ezt a helyzetet használtam ki a folytatáshoz. Míg Maci Zsuzsát dugta szájba én is felkészültem a nagy menetre. Pöckömet addig masszíroztam, amíg el nem öntött a melegség és puncim be nem nedvesedett, készen állva a találkozásra. Amint Maci kifordult a napozópadok közül elkaptam a nyakát és magam felé irányítottam. Farka még most is olyan nagy volt – állapítottam meg – mint amikor Zsuzsa a szájába vette, bízhattam benne, megteszi a maga dolgát. Közben Maci is a farkával volt elfoglalva, nyalogatni próbálta. Valószínűleg sehogyan sem tetszett neki a ráhúzott óvszer. Nyelvével nehezen csak elérte és végig nyalintotta a fényes gumit, amelynek végében már jelentős mennyiségben gyűlt össze a korábbi szájmunka eredménye.

Nem hagytam, hogy sokáig foglalatoskodjon magával. Lecsúsztam a napozópad végéhez és hanyatt fekve mellemre húztam a térdemet, aztán szóltam neki.

– Maci gyere! – Nem kellett kétszer mondanom. Már kapaszkodott is rám. Lábaival a testem mellett araszolt, szőrös hasa végig simította mellemet és farka már is ágyékomat csapkodta. Éreztem, hogy a hideg futkos a hátamon. Tudtam, pillanatokon belül Maci farka a puncimba kerül. Borzongatott az a kimondhatatlan érzés, hogy egy kutya farka fogja szétfeszíteni nyílásomat és nyársal fel. Kezemmel a szerszámot kerestem és amint megtaláltam a szeméremajkak közé illesztettem. Szinte a hideg rázott, amint Maci első lökése elért és aztán a következővel már a puncimba hatolt. Legszívesebben megálljt parancsoltam volna neki és újra kezdtem volna az egészet, de már nem lehetett. Szerszáma teljesen birtokba vett és őrölt ütemben száguldozott bennem. Másodpercek alatt elélveztem és a gyönyörtől nyöszörögve tűrtem a további lökéseket. Maci pedig megállás nélkül verte belém a farkát, csomói szétfeszítették nyílásom bejáratát, ahogy egyre beljebb akart hatolni, mind mélyebbre föltolva magát. Nem tudtam megállni, hogy minden lökés után, amely már a méhszájamat érte, ne nyikkanjak egyet a kimondhatatlan kéjtől. Aztán Maci egy lélegzetvételnyi időre megállt, de farka tovább pulzált bennem. Ismét borzongás fogott el, mert megéreztem, amint belém üríti magját. Számomra teljesen megszűnt az idő. Halvány fogalmam sem volt arról meddig dughatott Maci, mert hol borzongtam, hol meg tűzben égtem, miközben a kutyám szakadatlanul dugott. A percek óráknak tűntek és csak Maci lihegése töltötte be körülöttem a teret, mígnem Zsuzsa hangja térített magamhoz.

– Fantasztikus! Fantasztikus! – suttogta vagy mondta a fejem mellett, miközben nézte, hogyan szeretkezem Macival. Szavai megszakították a korábbi kábulatot és pillanatok alatt ismét a mában voltam.


Akarod te is? – fordultam fel és választ sem várva letoltam magamról Macit. Ennek egyébként már ideje is volt, mert szerszáma szemlátomást ment össze. Neki is fogytán volt már az ereje. Elszaladt
a napozópadtól és nagy lefetyeléssel kiitta az edényéből az összes vizet. Ismét magamhoz szólítottam aztán, mert farkán komikusan lógott a használt óvszer. Lehúztam róla és megveregettem oldalát.

– Csodálatos voltál barátom! Istenien csináltad! Remélem azért maradt még benned erő? – kedveskedtem neki és bozontos fejét mellemhez húztam.

– Na, barátnőm, most te következel! – szóltam és ismét kezelésbe vettem Maci farkát. Előbb kézzel, aztán meg nyelvvel. Addig szoptam, amíg megéreztem, ismét vastagszik és ismét lüktet.

– Feküdj a pad szélére és kapd fel a térded! – szóltam Zsuzsának.

– Mindjárt, de előbb húzzál fel neki gumit. Én is gumival akarom.

– Persze, várjál csak. Táskámból elővettem egy újabb óvszert és a szokásos módon feltéptem, aztán Maci farkára húztam.

– Jöhet a következő menet. Zsuzsának tudta mit csináljon. Keze már a szemérem résében matatott és izgatta magát. Aztán Macit föléje irányítottam. Nem kellett sokat teketóriázni neki, Maci ismerte a járást, már araszolt is Zsuzsára.

– Te csak fogd a térded, majd én segítek – szóltam és elkaptam Maci farkát. Mielőtt azonban betettem volna neki gondoltam valamit. Finnyáskodott ez a tyúk, hogy csak gumival volt hajlandó szopni, na most fog gumi nélkül dugni és észrevétlenül lerántottam Maci farkáról a kotont, hogy a napozópad alá dobjam. Zsuzsa persze ebből semmit nem vett észre. Gondolatban már magában érezte a kutyafütyit.

Maci araszos farkát a szeméremrésbe illesztettem és megmozgattam.

– Gyerünk Maci, dugd be Zsuzsának. Zsuzsa a szavak hallatára szabályosan el kezdett nyüszíteni.

– Nem, nem akarom! – hajtogatta, de nem tett ellene semmit.

– Jaj nem akarom, ne csináljátok ezt velem! – de lábai egy cseppet sem kerültek közelebb egymáshoz.

– Kati én borzasztóan félek!

– Maci, gyerünk! – löktem meg a kutya derekát és másik kezemmel előre toltam a farkát. Maci talán azért, mert nem érezte magán a gumi szorítását, hatalmas lendülettel lökte előre magát és egy szempillantás alatt tövig nyomta Zsuzsának, de aztán meg sem mozdult. Zsuzsa az izgalomtól vagy a fájdalomtól akkorát sikkantott, hogy magam is megijedtem. A következő pillanatok azonban igazolták nincs komolyabb baj.

– Bennem van tövig -sóhajtozta. Bennem van és feszít. Farával jobbra, balra mozgott közben, helyezkedve egy kicsit.

– Kati, szétszakadok, annyira feszít. Egy pillanatig ne értettem mi baja Zsuzsának. Tudtam mekkora Maci farka, meg neki sem ez az első dugása, miért nyöszörög akkor ennyire. Aztán amint a lába közé néztem, azonnal láttam mi történt. Maci annyira bevert neki, hogy a csomóit is feltolta és most azok kezdtek el benn dagadni. Na, gondoltam, ez sem akármilyen dugás lesz.

– Kati könyörgöm, vedd ki! Vedd le rólam a kutyát!

– Ne siránkozz már, inkább lazíts és mozog egy kicsit – mert hogy Maci meg sem mozdult, csak néha rándult meg egy pillanatra. Sejtettem most lövi tele Zsuzsa punciját. A kutyafütyi azonban igen jól szorult Zsuzsában, az meg szerencsétlen a levegő után kapkodott, annyira ki volt már a dugástól. Hiába tartottam Macit, egyszer csak meggondolta magát és leugrott Zsuzsáról, vagy inkább megpróbált leugrani róla, mert ugyan a lábaival sikeresen átlépett rajta, de farka továbbra is Zsuzsa hüvelyében maradt. Tartották a csomók. Zsuzsa mostmár visított de szabadulni nem tudott. Már kinyújtotta lábait, de Maci a fara alatt hátracsapott fütyivel csak uralta Zsuzsa punciját. Ahogy azt néha az utcán lehet látni, ezek összeakadta. Nem volt mást mit tenni, nyugtatgattam mindkettőjüket és néhány perc múlva meg is lett az eredmény. Hangos cuppanással hagyta el Maci farka Zsuzsa punciját és az alaposan kitágított nyílásból egyből kibuggyant a kemény együttlét eredménye. Maci alaposan telelőtte Zsuzsát. Persze Zsuzsának kisebb gondja is nagyobb volt annál, mintsem ezzel foglalkozzon. Elterült a napozópadon, mint a béka és csak az arcát törölgette, én meg jobbnak láttam, ha egy törölközőt szorítok a lába közé.

Maci a szabadulás után árkon, bokron túl volt egy pillanat alatt. Neki is elég volt egyelőre a nőstényekből, megtette a magáét, pihenni vonult. Én meg kevertem egy újabb boros kólát mindkettőnknek, tettem bele egy jó nagy adag jeget és Zsuzsa napozópadjára ülve miközben mellé tettem az italát megjegyeztem.

– Legközelebb te kezded!

Először nem szólt semmit, csak felkönyökölt, hogy kortyoljon egyet. Aztán, amint leszaladt az első korty csak ennyit mondott.

– Hülye vagy – visszaheveredett és a hasán forgatta az egyre párásodó poharat. Volt időnk még estig bőven, hogy megjöjjenek a férfiak és egy nagy bulit csapjunk. Legjobb lesz, ha én is pihenek egy kicsit és közben lesz időm gondolkozni, mit is kezdjek Zsuzsával és Maci-Lacival.


Figyelem, felnőtt tartalom! Ha még nem töltötted be a 18! évet, akkor hagyd el az oldalt!