Sznob leszbi művészek

Mini Picasso. Miranda így gondolt a lányra, akire felügyelt. Természetesen Tanya stílusa és képességei fényévekre voltak az öreg Pabloétól, de tetszett neki a két szó dallamossága és így megmaradt benne. Miranda imádta a bébiszitterkedést mellette, mert a lány képes volt magára ügyelni. Néha viccelődve meg is jegyezte, hogy Tanya valójában egy lány testében csapdába esett idős hölgy. A megjegyzés mindig félénk mosolyt váltott ki a lányból.
A munka könnyű volt és jól fizetett. Miranda nyugodtan foglalkozhatott az egyetemi feladataival és közben nem kellett amiatt aggódnia, hogy Tanya felforgatja a lakást. Az előző ifjonc, akire ügyelt, valóságos szörnyeteg volt. Nem volt szép dolog így gondolnia, de megfordult a fejében hogy az előző lány igazi szociopata lesz idővel. Rémálmaiban néha még most is előjött.
Vele ellentétben Tanya édes, vicces és okos volt. Miranda néha szinte várta már hogy újra találkozzanak. Pár hét alatt egészen közel kerültek egymáshoz. Így azután Tanya előző bébiszittereivel ellentétben nem is jött rá a frász, amikor felfedezte a lány rajzai közt a meztelen lányok vázlatait. Jó, egy kicsit megijedt – ezt be kellett vallania magának. Elvigyorodott magában amikor eszébe jutott a felfedezés napja.
Vacsorát csinált magának és Tanya-nak. Hívta a lány és amikor nem kapott választ, a keresésére indult. Tanya a szobájában az ágyon ült. Hátát az ágy támlájának vetette és felhúzott térdeire fektetett vázlatfüzetébe rajzolt valamit elmélyülten. A fülén fejhallgató volt és dúdolta az éppen hallgatott számot. Észre sem vette a szobájába lépő bébiszittert.
Az első találkozásukkor az anyja elmondta hogy Tanya szeret rajzolni, azután úgy tűnt hogy azonnal megbánta hogy felhozta a témát. Miranda ezt kicsit furcsállotta, de nem kérdezett rá. Amikor rátalált a munkájába temetkező lányba, arra gondolt hogy vethet egy pillantást annak legújabb művére. Tanya azonban észrevette a jelenlétét mielőtt elég közel juthatott volna és gyorsan összecsukta a vázlatfüzetet. Akkor sem lehetett volna bűntudatosabb az arckifejezése, ha szándékosan próbált volna olyan arcot vágni.
-Mit rajzolsz? Megnézhetem?
-Anya azt mondta hogy inkább ne mutassam meg a rajzaimat másoknak. Különösen ne a bébiszitteremnek… -mondta Tanya lenézve a füzetre.
-Ugyan miért ne?
-Azt mondta hogy az utóbbi három a rajzaim miatt mondott fel. De én nem akartam hogy elmenjenek… -mondta a lány kissé sírásra görbülő ajakkal.
-Édesem…erősen kétlem hogy miattad mentek el. -mondta Miranda és az ágyra ülve bátorítóan megsimogatta a lány vállát.
-Úgy gondolod?
-Biztos vagyok benne. Hadd lássam! El sem tudom képzelni olyan rajzodat, amitől menekülőre fognám. -mondta Miranda mosolyogva.
Tanya bizonytalanul nézett le a vázlatfüzetre. Miranda megfogta a füzetet. Rövid és gyengéd huzavona után Tanya engedett. Miranda rámosolygott és megnyugtatásként magához ölelte, majd kinyitotta a füzetet.
A majdnem kész rajz sokkolta és több gondolat is kezdett kavarogni a fejében. Az első az volt, hogy a rajz a lány korához képest elképesztően részletes. Majdnem olyan életszerű volt mint egy fekete-fehér fotó. A második annak a felfogása volt, hogy a rajzon ő van ahogy meztelenül ül lent a konyhaasztalnál. Tanya olyan szinten kapta el a pillanatot, mintha tényleg megtörtént volna, noha természetesen soha nem fordult elő.
A lány nézte a nagy barna szemeivel és Miranda látta a tekintetében a félelmet. Erővel elnyomta magában a kínosság érzését és sikerült egy mosolyt küldenie Tanya felé. Az tétovázva visszamosolygott.
-Ez gyönyörű! -mondta Miranda és nem hazudott.
Tanya már most olyan rajzkészséget mutatott, aminek sokan örültek volna.
-Tetszik? -kérdezte a lány reménykedő hangon.
-Nagyon tehetséges vagy. -felelte Miranda, nem igazán válaszolva a kérdésre.
Bizonytalan volt a rajzzal kapcsolatos érzéseiben és remélte hogy a lány nem erőltet egy pontosabb választ.
-Köszönöm!
Miranda egy darabig elgondolkodott azon, hogyan kérdezze meg a megfelelő módon amire kíváncsi volt, majd megszólalt:
-Tanya édesem…. Tudnál beszélni a képről?
-Mire vagy kíváncsi?
-Például miért vagyok meztelen?
-Dühös vagy. Kérlek ne haragudj! – mondta Tanya és könnyek kezdtek gyűlni a szemében.
-Dehogy haragszom! -mondta Miranda, majd a lány megölelése után folytatta:
-Csak…zavarban vagyok. Meg tudnád mondani hogy miért akartál meztelenül lerajzolni?
-Valahogy szeretem ezt csinálni…. meztelen mebereket rajzolni. -mondta Tanya és félrefordította a tekintetét.
-Anyukád tud a rajzaidról?
A lány nem nézett rá, csak bólintott és azt felelte:
-Azt mondogatja hogy meg kellene próbálnom mást rajzolni. Azt mondja hogy ilyen fiatal lányhoz ez nem illik. Megpróbáltam…tényleg. Rajzoltam madarakat, kutyákat, virágokat…de valójában ez az amit szeretek.
-Más bébiszitteredet is lerajzoltad?
Tanya továbbra is félrenézett ami önmagában elég válasz volt. Miranda kezdte megérteni hogy az elődei miért léphettek ki. Tanya lerajzolta őket és ők rájöttek. Érthető volt a döntésük. Tényleg nyugtalanító meztelenül látni önmagunkat egy félig gyereklány rajzain.
-Kicsim! Nem rajzolhatsz le így embereket az engedélyük nélkül. -mondta Miranda és meglepődött saját nyugalmán.
-Tudom… Te is elmégy?
-Megígéred hogy nem rajzolsz le így sem engem sem másokat engedély nélkül?
Tanya lesütött szemmel bólintott.
-Ez nem elég. Hallani akarom hogy megígéred! -mondta Miranda és a lány állát megfogva maga felé fordította annak arcát.
-Megígérem! Kérlek ne menj el!
-Itt maradok és ügyelek rá hogy betartsd az ígéretedet! -mondta mosolyogva Miranda.
Tanya félredobta a vázlatfüzetét és szorosan átölelte, Miranda pedig a lány haját simogatta gyengéden.
——
——
Amikor legközelebb ügyelni jött Tanya-ra, a lány anyja félrehúzta és azt mondta:
-Tanya elmesélte hogy láttad a rajzát. Annyira sajnálom, én…
-Semmi gond! Egy kicsit zavarba jöttem, de túltettem magam rajta. A legutóbb felügyelt lány tetteihez képest ez semmi. -vágott közbe mosolyogva Miranda.
-Biztosíthatlak hogy többet nem fog előfordulni.
-Tanya megígérte hogy a megkérdezésem nélkül nem csinál több rajzot. Azt hiszem be is fogja tartani.
Az anya meglepetten mosolygott és csodálkozva megrázta a fejét, majd azt mondta:
-Téged az ég küldött!
Az anya távozása után Miranda Tanya keresésére indult. A lányt a szobjában találta. A felállás kísértetiesen emlékeztetett a felfedezés pillanatára. Tanya az ágyán ült a támlának dőlve, felhúzott térdein vázlatfüzettel. Az egyetlen különbség az volt, hogy most nem rajzolt, hanem csak elgondolkodva bámulta a füzetet.
-Helló ifjú művészem! Most mi készül? -érdeklődött Miranda.
-Nem tudom mit rajzoljak. Kipróbáltam pár dolgot, de nem érdekeltek. -felelte frusztráltan a lány.
Miranda halvány bűntudatot érzett. Tudta hogy a lány mit szeretne rajzolni, de megtiltotta neki. Tanya pedig tartani próbálta az ígéretét és ezért boldogtalan volt. Annyira viszont nem volt erős a bűntudat érzete, hogy engedje a lánynak hogy meztelen rajzokat készítsen róla.
-Tudom hogy nem könnyű…a helyes dolgok megtétele általában nem az. -mondta az ágyra ülve.
Tanya egy sóhajjal félretette a vázlatfüzetét.
——
——
-Miranda!
Az idősebb lány felnézett a tanulásból az asztalnál vele szemben ülő Tanya-ra. Megjelölte hogy hol tartott és becsukta a könyvét.
-Mi a baj cukorfalat? -kérdezte.
Tanya mosolya a réginek csak halovány mása volt. Három hete tartotta az ígéretét, de mintha fénytelenebbé vált volna közben. Miranda szíve összeszorult. Elvett valamit a lánytól, amit az szeretett és csak ürességet hagyott helyette.
-Ummm…azon gondolkodtam… Azt mondtad hogy nem rajzolhatok le senkit az engedélye nélkül…szóval…
-Az engedélyemet kéred?
Tanya a lábfejét bámulva bólintott. Miranda gyűlölte ilyen elanyátlanodottnak látni.
-Fontosak neked ezek a rajzok, igaz?
Tanya felnézett és szemei többet mondtak minden szónál.
-Rendben…de csak most az egyszer! -engedett sóhajtva Miranda.
A lány szinte azonnal kivirult. Miranda elnevette magát a lelkesedés láttán, de felemelte a kezét és azt mondta:
-Hangsúlyozottan most az egyszer!
Tanya villámgyorsan megkerülte az asztalt és megölelte a bébiszitterét.
-Köszönöm! Köszönöm! Köszönöm!
-Jól van, jól van… De nekem most tanulnivalóm lenne.
-Oké!
-És még valami… nem lenne ellenemre, ha pár fontot levennél a derekamról és a hátsómról. -mondta Miranda vigyorogva.
Tanya felkuncogott és kiviharzott a szobából. Miranda utána nézett és azon gondolkodott hogy jól döntött-e. Bárhogy is volt, Tanya öröme elégedettséggel töltötte el.
——
——
-Ezt Tanya szobájában találtam. -mondta a lány anyja és egy rajzlapot nyújtott Miranda-nak.
Az önkéntelenül elnevette magát, amikor meglátta önmaga meztelen rajzát. Újra elcsodálkozott azon hogy mennyire élethű a kép. “De a felesleget nem vette le rólam. “ -gondolta vidáman.
-Állítja hogy megengedted neki.
Miranda a nőre nézett és lehajtott fejjel azt mondta:
-Sajnálom! Előbb meg kellett volna kérdeznem. Csak…megszakadt a szívem a letört látványától. Olyan elveszettnek tűnt…és nem tudtam ellenállni.
Az anya egy darabig nézte, majd szélesen elmosolyodott.
-Tudom mit éreztél. Az elmúlt hetekben engem is gyötört a látványa. Hiányzott a régi énje. Köszönöm!
-Igazán nem nagy dolog!
-De az! Hatalmas a szíved Miranda és azt hiszem a lányom helyet talált benne.
-Aranyos gyerek.
-Ő is kedvel téged. És ezért ajánlok neked valamit.
——
——
-Mindent kipakoltál? -kérdezte Tanya bedugva a fejét az ajtón.
-Majdnem. Gyere be! Segíthetsz a befejezésben! -felelte Miranda.
Tanya édesanyja komoly összeget ajánlott neki hogy állandó bébiszitter legyen és bónuszként felajánlotta neki az alagsori lakrészt. Eredetileg is bérbe kívánta adni, ezért teljesen be volt bútorozva. Miranda hihetetlenül szerencsésnek érezte magát. Volt saját fürdőszobája, hálószobája és egy kis konyhája. Pusztán az albérlet költségének megtakarítása miatt is megérte volna, de a bébiszitterkedésért kapott pénz még inkább kifizetődővé tette a beköltözést. Cserébe beszállt a ház körüli teendőkbe. Egy egyedülálló anyának mindig jól jött egy segítő kéz.
-Befejeztem a rajzomat. -mondta Tanya, miközben a dobozokból az ágyra pakolta a holmikat.
Miranda megrázta a fejét és elnevette magát. Újra beadta a derekát. Tanya ígérete óta már másodszor engedett. Ezúttal viszont könnyebben ment, ami egy kicsit aggasztotta.
-Nem akarod megmutatni?
-Tényleg látni szeretnéd?
-Igen. -mondta Miranda ahogy a ruháit a szekrénybe tette.
Nagyjából végzett is, mire Tanya visszatért a hóna alatt a vázlatfüzetével. Miranda az ágyra ült, a lány pedig mellé helyezkedett. A megfelelő helyen kinyitott a füzetet és Miranda-nak adta.
Az idősebb lány elpirult a választott póz láttán. A rajzon háttal állt és félig visszafordult. Az egyik melle látszott. A barna haja majdnem a csupasz popsijáig omlott, a száján pedig szemérmes mosoly ült. A lány elképesztően szexinek ábrázolta. Sokkal érzelemtelítettebbnek mint legtöbb napján érezte magát.
-Huhh… nem is tudom mit mondjak…
-Túl “szerelmes regényes”?
-Hát az biztos hogy túl valami… Anyukád látta már?
-Nem. Ezt csak neked szántam.
-Miért?
-Hogy lásd milyen csinos vagy.
-Azt hiszem tényleg túl romantikusra vettél egy kicsit. -mondta Miranda enyhén feszélyezett nevetéssel.
-Ilyennek látlak. -felelte Tanya, majd kitépte a lapot a vázlatfüzetből és Miranda-nak adta.
——
——
Miranda idétlennek érezte magát. Az arca lángolt, de úgy érezte hogy meg kell tennie. Tanya szavai még mindig a fejében jártak és nem tudott a tanulnivalóra koncentrálni. Végül feladta.
Ledobta a ruháját és a teljes alakos tükörben megnézte a meztelen testét. Jobb kezében Tanya rajzát tartva megpróbálta azt látni amit a lány, de ő csak a gimnázium óta felszedett extra kilókat vette észre. Az előadásokon üldögélés, az osztályzatok miatti stressz és a rendszertelen étkezések nem tettek jót az alakjának. Megpróbálta felvenni a rajzon levő pózt és elnevette magát. A popsija nagyobb, a combjai pedig vastagabbak voltak mint a képen. Távolról sem volt kövér, de volt rajta egy leheletnyi párnázás, amit Tanya kihagyott. Összességében azért elégedett volt a látvánnyal. Jobban nézett ki, mint várta. Megint a rajzra nézett és felnyögve azt mondta magának:
-Újra edzenem kellene!
——
——
-Mit gondolsz? -kérdezte Tanya várakozó tekintettel.
Miranda sikeresen elmosolyodott, bár arca égett a zavartól.
-Ez nagyon…
-Nem tetszik.
-Ezt nem mondtam. Csak egy kicsit meglepő. Ez…meglehetősen provokatív kép. Egyáltalán honnan vetted az ötletet?
-Csak megrajzoltam ami a fejemben volt. -mondta vállat vonva a lány.
Miranda újra a képre nézett és arra gondolt hogy ilyesminek egyáltalán nem kellene egy ilyen korú lány fejében lennie. A rajzon a hátán feküdt erotikus pózban megcsavarodva és minden buja testrészét feltárva. Érzékien izgató kép volt. Művészi, de egyben szexuális is. Miranda úgy érezte magát, mintha hótaposó cipőben lépkedne egy aknamezőn, miközben igyekezett megfogalmazni az égető kérdését. Ez volt a második szuggesztív rajz, amit Tanya készített róla. A lány így gondol rá? Vajon vonzódik hozzá?
Sóhajtott és azt mondta:
-Kicsim…kérdeznem kell valamit! Talán egy kicsit zavarba hozó, de kérlek légy őszinte! Tetszenek a lányok…így?
Tanya elvörösödött és félrenézett. A zavara volt a válasza. Vonzódik a lányokhoz. Sőt, mi több. Az utóbbi két rajza alapján Miranda-hoz vonzódik.
-Semmi baj! Nincs ezzel semmi baj! -mondta Miranda és magához ölelte a lányt.
-Biztos?
-Abszolúte!
-Nem mondod el anyának, ugye? Ő nem tudja. -kérdezte Tanya kartávolságra elhúzódva, rémült szemekkel.
-Nem mondom el. Bár azt hiszem nem zavarná. Elég nyitott nőnek tűnik.
Ebben szinte biztos volt. Tanya édesanyja minden további nélkül elfogadta a lánya különös rajzolási szokását. Miranda nem gondolta hogy gondot jeleneten neki elfogadnia a lányt mint bimbózó leszbikust.
-Még…még nem akarok vele erről beszélni.
-Akkor mondod el amikor jónak látod. De ha akarsz, velem beszélhetsz róla. -mondta Miranda bátorító mosollyal.
-OK! -felelte Tanya láthatóan kényelmetlenül érezve magát a társalgástól.
Miranda nem erőltette tovább. Újra a rajzra pillantott és megrázta a fejét. Tanya kérdően nézte. Nem volt szíve bevallani hogy kényelmetlenül érzi magát a kép miatt. E helyett csak annyit mondott:
-Elfeledkeztél a tetoválásomról.
-Van tetoválásod? -kérdezte Tanya csodálkozó szemmel.
-Egy apró pillangó a csípőmön.
-Megnézhetem?
Miranda az egyik oldalon lejjebb tolta a shortját és megmutatta a lánynak a lepkét. Tizenhat évesen csináltatta, barátnői kihívásra. Amikro csak látta, elmosolyodott, mert eszébe jutottak egykori társai.
-És van egy vakbélműtéti hegem is. -mondta azt is megmutatva a lánynak.
-Ezekről nem tudtam…
-Most már tudsz. -mondta vidáman Miranda.
-Van még valami részlet?
-Azt meghiszem.
-Értem. Állhatnál modellt nekem…
-Na azt már nem… Használd csak a képzeletedet! -mondta a lány vakmerősége láttán felnevetve Miranda.
Tanya is elnevette magát és kirohant a szobából.
——
——
Miranda arra gondolt hogy mekkorát tévedett.
-Miért mosolyogsz? -érdeklődött Tanya.
-Az jár a fejemben hogy olyan lehetek mint Kate Winslet a Titanic-ban- felelte Miranda zavart mosollyal.
A nappali kanapéján feküdt, egyik karjával a feje alatt. Tanya a kanapéval szemközti széken ült és buzgón rajzolt. Miranda megpróbált nem remegni amikor egy hűvös légáramlat megcirógatta meztelen testét.
-Akkor én lennék Leonardo DiCaprio?
-Ezek szerint ismered a filmet. Arra azonban ne számíts hogy itt is az lesz a jelenet vége, mint ott! Édes jó istenem…el sem hiszem hogy rávettél!
-A kiskutyaszemek voltak, ugye?
Miranda elnevette magát és azt mondta:
-Ha fiúkra néznél így, akkor remegő szájszéllel falkában vennének körül.
Tanya elvigyorodott és folytatta a rajzolást. Miranda nagy levegőt vett és próbált ellazulni. Nagyon helytelen volt amit csináltak. Gyakorlatilag meztelenül pózolt egy félig-meddig gyereklány előtt. Szégyellnie kellett volna magát. Egy kicsit szégyellte is, de inkább izgatott volt. Nem volt sem prűd, sem különösebben kalandkereső, de ez volt a legőrültebb dolog amit eddigi élete során csinált. Másnak nem vallotta volna be, de valahogy tetszett ahogy Tanya megrajzolja. A képeken kívánatosnak tűnt és ez olyasmi volt, amire korábbi életében nagyon vágyott. A lány hatására szexinek és vonzónak érezte magát. “Borzalmasan szánalmas lehet az életem, ha egy ilyen fiatal lány figyelmére vágyok!” -gondolta. Az egyetem és Tanya felügyelete mellett nem sok ideje maradt közösségi életre és abban sem volt sok köszönet, amikor összejött valakivel. A leghosszabb kapcsolata négy hónapig tartott és akkor ért véget, amikor a fiú lefeküdt a barátnőjével.
-Mi a baj?
Miranda pislogott és észrevette hogy Tanya a rajzolást abbahagyva aggódva nézi. Annyira elmerülhetett saját nyomorúságában, hogy elfeledkezett a lányról, az pedig észrevett valamit az arcán.
-Semmi édesem. Készen vagy? -kérdezte mosolyt erőltetve magára.
-Majdnem. -felelte Tanya, de nem folytatta a rajzolást, hanem megkérdezte:
-Miért vagy szomorú?
-Azt hiszem azért, mert magányos vagyok.
A lány egy pillanatig még nézte, majd folytatta a munkáját. Miranda örült, hogy nem erőlteti a dolgot. Így is elég levert volt és nem hiányzott hogy egy fiatal lánynak fejtegesse hogy miért szerencsétlen az élete. A gondolatai elvették a meztelenség élvezetét. Már nem találat izgatónak a helyzetet. Józanságát visszanyerve csak szerette volna ha mielőbb véget ér.
Egy idő után Tanya letette a ceruzáját és azt mondta:
-Elkészültem.
Miranda felült és visszavette hosszú pólóját. Méltóságát visszanyerve megkérdezte:
-Láthatom?
Tanya hozzá lépett, de ahelyett hogy odaadta volna neki a rajzot, átkarolta a nyakát és azt suttogta a fülébe:
-Nem vagy egyedül, úgyhogy ne érezd magad magányosnak!
Mianda meghatottan visszaölelte. Azután elengedték egymást és a lány oldalvást az ölébe ült.
-Nem is tudom hogy megmutassam-e…. Talán nyugtalan leszel. -mondta Tanya.
-Már megint kövérebbre vetted a combjaimat? -kérdezte Miranda egy játékos oldalba bökés kíséretében.
Tanya felnevetett és azt felelte:
-Nem. A combjaid egyébként sem kövérek. Szép lábaid vannak.
-Mindig szép lábakkal rajzolsz, de nincsenek szép lábaim. Na…hadd lássuk, most mit alkottál!
A rajz szokás szerint élethű és részletgazdag volt. Furcsa módon az volt Miranda első gondolata hogy nem sok köze volt a korábban felvett pózához. A képen az oldalára fordulva feküdt és a művész felé nézett. Meztelen és izgató volt, amilyennek Tanya látni szokta. Ebben még nem különbözött a korábbi rajzoktól. Abban viszont igen, hogy nem volt egyedül. Tanya magát is odarajzolta. Vékony meztelen teste Miranda teste előtt nyújtózott. Miranda keze lazán átkarolta a hasát. Mindketten meztelenek voltak, mégsem volt szexuális töltete a póznak. Intim volt, de inkább kedves mint érzéki. A rajzon a lány szemében Miranda iránti rajongás tükröződött.
-Tanya….ez… -kezdte érzelmektől rekedten Miranda.
-Helytelen?
-Az is, bár én gyönyörűt akartam mondani.
-Szeretlek! -mondta halkan a lány.
-Én is téged! -felelte Miranda és megölelték egymást.
Azután az idősebb lány elhúzódott és a képet felemelve azt mondta:
-Ez….ezt nem tehetjük.
Tanya mélyet sóhajtott és bólintott. Miranda megsajnálta és magához húzva megpuszilta a feje tetejét.
——
——
Miranda megállt és a homlokát Tanya szobája ajtajának nyomta. Megpróbálta magát lebeszélni arról amit tenni készült. A gondolatai már hetek óta úgy száguldottak mint egy saját farkát üldöző kutya és egyre nehezebbnek találta visszatartani magát a végtelen spirálba zuhanástól. Tudta hogy nem helyes, mégis modellt állt meztelenül Tanya-nak, noha a végeredmény képnek nem sok köze volt a pózához. Szerette az érzést amit a lány rajzai kiváltottak benne és vágyott a figyelmére.
Tanya rajzai egyre nyíltabbak lettek. Mindenféle szerelmi pózt bemutattak ő és Miranda közt. A képek által sugallt érzékiség kezdte áthatni előbb Miranda gondolatait, majd álmait. Ezekben az álmokban a lány szobájába ment és végül megadták magukat a köztük levő feszültségnek. Azon kezdett gondolkodni hogy Tanya vajon élőben is olyan csinos-e meztelenül, mint a rajzokon. Néha azon kapta magát, hogy a lányra bámul és gondolatban levetkőzteti.
Az erkölcsi érzéke addig erodálódott, amíg a lány szobájának ajtaja előtt nem találta magát készen arra hogy megadja magát a sürgető vágynak. Az utolsó kétségbeesett ellenállási kísérlete szinte azonnal semmivé foszlott. Tudta hogy be fog menni a lányhoz és bármit megtesz amit az csak szeretne.
Mielőtt kopoghatott volna, az ajtó kinyílt. Tanya meztelenül és mosolyogva nyújtotta neki a kezét, amit ő elfogadott.
-Reméltem hogy ma este megtörténik. Már olyan régóta vártam hogy eljöjjél. -mondta a lány miközben az ágyához vezette.
-Nem szabadna itt lennem. -mondta Miranda ahogy leült az ágyra.
Tanya-ra nézett és látt hogy pont olyan szép mint amilyennek rajzolta magát. Karcsú lábak, éppen csak domborodó keblek, pihés szőrrel borított nőiesség.
-De itt vagy és én örülök neki. Azt akartam hogy itt legyél.
-Én is. -mondta Miranda és mázsás súlytól szabadult meg a beismeréssel.
Vadul megölelték egymást. Miranda keze Tanya csupasz hátának lágy és sima bőrét simogatta. Azon gondolkodott hogy ebben a korában az övé is ilyen hibátlan volt-e.
Amikor a lány ajaki az övéhez értek, izgalom futott végig rajta. Kicsit szétnyitotta a száját és érezte ahogy Tanya nyelve tétován az övéhez ér. Miranda a lány tarkójára tette a kezét és mélyebb csókra invitálta.
-Ez finom volt. -mondta Tanya hátrahúzódva.
A mosolya szinte fertőző volt és Miranda viszonozta. Bólintott és újra megcsókolta a lányt.
-Ez volt az első csókod? -kérdezte Miranda amikor ajkaik szétváltak.
Tanya bólintott. Miranda megcirógatta az arcát és azt mondta:
-Nekem is az első volt…lánnyal.
Szájuk újra összetapadt és nyelveik vad táncba kezdtek. Miranda mellbimbói megduzzadtak és combjai közt kellemes melegség terjedt ahogy egyszerre érezte Tanya súlyát az ölében és a lány cirógató nyelvét a szájában.
-Vetkőzz le! -mondta a lány, majd kimászott Miranda öléből és hanyatt dobva magát az ágyon nézte ahogy az idősebb lány leveszi az alvó pólóját majd letolja a magáról a bugyiját.
Miután levetkőzött, Miranda csatlakozott az ágyon fekvő lányhoz. A szíve vadul vert. Meg fogja tenni. Szeretkezni fog egy tinilánnyal. Tudta hogy szégyellnie kellene magát, de csak izgatottságot érzett. Nincs több tagadás. Akarja ezt.
-Remegsz. Fázol? -kérdezte Tanya.
-Nem. Csak izgulok. -felelte Miranda miözben cirógatta a lányt.
Tanya bátorítóan rámosolygott, majd a hasára tette a kezét. Lassú, lusta, csiklandozó körökbe kezdett. Azután a keze feljebb csúszott és megfogta a barátnője keblét. Miranda lenézett a saját mellére és a lány apró kezére. Tanya a mellbimbóját kezdte cirógatni, ő pedig hátrafeszült és felnyögött. Levegőhöz sem jutott amikor a lány keze lefelé indult. Nagyon is úgy tűnt hogy Tanya tudja hova tart, úgyhogy felkészült. De semmit nem ért vele. Amikor a lány ujjai a nemi szervére csúsztak, levegő után kapott. Vonaglani és kuncogni kezdett amikor Tanya ujjai a szeméremajkait kezdték simogatni. Szó szerint kuncogott, ami talán tizennégy éves korában fordult vele elő utoljára ilyen helyzetben. Tanya kérdően nézett rá, ő pedig elpirulva azt mondta:
-Nagyon jól esik, csak zavarban vagyok.
-Értem. -felelte mosolyogva Tanya.
Miranda combjai közé helyezkedett és széttárta a lábakat. Miranda érezte magán a lány tekintetét és sebezhetőség érzete fogta el. Erős volt a vágy hogy összezárja a combjait, de Tanya nem engedte és tovább itta magába a látványt. A szemében vágy tükröződött és Miranda szinte érezte magán izgalmának hőjét. Ettől saját parázsló szenvedélye is lángra kapott.
Azután a lány megérintette. Az ujjai rátaláltak az érzékeny kiemelkedésre. Miranda ezúttal nem kuncogott, hanem sóhajtott és apró kéjes remegések futottak végig a testén. A vékony ujjak laza körözése édes kínzás volt. Tanya végighúzta az ujját a hüvely nyílásán és engedélyt kérve Miranda-ra nézett. Ő bólintott és felsóhajtott amikor a lány két ujja lassan a várakozó, nedves barlangba csúszott. Tanya ki-be kezdte mozgatni az ujjait, Miranda sóhajai pedig nyögésekké kezdtek válni. Csukott szemmel élvezte az érzést és hagyta hogy teste a megkönnyebbülés felé sodródjon.
Azután felpattant a szeme, amikor megérezte a lány nyelvét a szeméremajkai közé a csiklójára csúszni. A könyökére támaszkodva vad tekintettel bámulta ahogy Tanya nyelve mohón nyalogatja a kis kiemelkedést. A látvány egyszerre volt zavaró és leírhatatlanul izgató. Lenyúlt, megsimogatta a lány haját majd kezét Tanya tarkójára tette, hogy ott tartsa a fejét. A lányt ez láthatóan nem zavarta. Nyalás közben felnézett, elmosolyodott és folytatta Miranda csiklójának ostromát.
“Nagyon jól csinálja. Honnan tudja ilyen fiatalon, hogy mit kell tenni?” -töprengett magában Miranda, miközben a kéjtől nyögdécselt. Azután erőt vett magán és zihálva megkérdezte:
-Ezt hol tanultad édes?
-Olvastam róla. -felelte vigyorogva Tanya.
Az ujjai megtalálták az érzékeny pontot a hüvelyben és Miranda teste megvadult. Megfeszítette a hátát, megmarkolta a lepedőt és a lány ujjai mozgásának ütemére ellenirányban kezdett lökni a csípőjével.
-Ohhhhh…. Istenem! …Hol ovastál ilyesmit?
-Anya egyik fitness magazinjában.
-Áldassék a neve! -nyögte Miranda, Tanya pedig elnevette magát.
Miranda úgy érezte hogy az orgazmusa egy állat, ami a fogai közé kapja a testét és rongybabaként megrázza. Felkiáltott, majd visszazuhant az ágyra. Amikor magához tért, Tanya-ra nézett. A lány vigyorogva figyelte. A haja kócos volt, arcán Miranda nedvei csillogtak. Egyszerre volt rendezetlen és imádnivaló. Miranda felült és csókra húzta.
-Ez isteni volt! -mondta utána.
Komolyan gondolta. A lány megőrjítette a testét és a kéj olyan magaslataira űzte amikről nem is tudta hogy léteznek. A hátára fektette Tanya-t és lemosolygott rá. Egy rövid csók után Miranda ajkai elkezdtek lefelé haladni a lány hanyatt fekvő testén. Tanya enyhén megizzadt a tevékenysége közben és Miranda élvezet a bőre sós ízét. A lány sóhajtott és kuncogott.
Amikor a combok közé ért, hirtelen ráébredt hogy ezen a téren semmivel sem gyakorlottabb Tanya-nál. A punci redőit cirógatva sóhajokat váltott ki a lányból. Azután lehajolt és nyelvével megízlelte a lányt. Megszédült a mámorító íztől és az izgalomtól. Nyalni kezdte Tanya csiklóját. Annak csípője lassan hullámzó mozgásba kezdett. Apró zihálásai zeneként hallatszottak Miranda-nak. Megragadta a lány combjait és erősebben nyomta oda a száját. A lány szinte állati hangokat kezdett hallatni. Miranda a szűk hüvelybe nyomta az egyik ujját és Tanya vonaglani kezdett. Miranda gyorsított és a lány nemsokára felkiáltott a kéjtől. Miranda-hoz hasonlóan ő is megfeszült, majd összeroskadt.
-Ez tényleg isteni érzés! -mondta kicsit később Tanya és kinyújtózott mint egy napozó macska.
Miranda fölé mászott, megcsókolta, majd mellé feküdt a hátára. Tanya ránézett és megkérdezte:
-Ez egyszeri alkalom volt?
-Ezt szeretnéd?
-Nem.
-Akkor mini Picasso-m, jobb ha ez a mi kis titkunk marad!